Carbon Neutral Server by Best Web Hosting

Közösségi Mezőgazdálkodás

Írta: Chapter Admin

A Közösségi Mezőgazdálkodás rendszere

A Közösségi Mezőgazdálkodás alapvetően arra fókuszál, hogy egy helyi közösség számára jó minőségű ételeket termeljen, gyakran bio-, vagy biodinamikus termelési módszereket alkalmaz, és tagjai közt megosztja a kockázatot. Ez a fajta termelési módszer a szokásosnál jóval nagyobb mértékben bevonja a termelésbe a fogyasztókat és részjegyeseket, ami egy erős termelő és fogyasztó közötti kapcsolatot eredményez. A modell magában foglalja egy fogyasztói csoport kiépítését, akik hajlandóak támogatni az idény költségeit, hogy minőségi ételekhez jussanak. A rendszernek számos variációja van olyan szempontból, hogy a farm büdzséjét hogyan támogatják a fogyasztók, és hogy a termelők hogyan szállítják a terményeket.  Magyar Közösségi Mezőgazdálkodás projektek.

Szerkezet

Az Egyesült Államokban a Közösségi Mezőgazdálkodást folytató farmok jelenleg három közös jellemzővel bírnak: a közösségre és a helyi terményekre fektetett hangúly, a részjegyek vagy előfizetések idény előtti értékesítése, és heti kiszállítás a tagok/előfizetők számára. Noha a pontos működési feltételek farmonként eltérnek, és folyamatosan fejlődnek, ez a három jellemző megmaradt. A Közösségi Mezőgazdálkodás működése négy gyakorlati elemre épül: a gazdáknak ismernie kell a közösség igényeit, a fogyasztók számára lehetőséget kell biztosítani, hogy elmondhassák, mik az igényeik és a pénzügyi korlátaik, a gazdák és fogyasztók közötti kötelezettség-vállalásoknak egyértelműnek kell lennie, és a gazdák szükségleteit is figyelembe kell venni.

Ezek alapján négy fő típusa alakult ki a Közösségi Mezőgazdálkodásnak:

  • Termelői vezetésű: A termelő hozza létre és tartja fenn a KM-rendszert, maga keres új tagokat, és menedzseli a gazdasági folyamatokat.
  • Fogyasztói vezetésű: A helyi lakosok hozzák létre és tartják fenn a KM-rendszert, szerződtetnek gazdákat, és a gazdasági folyamatokat maguk menedzselik.
  • Termelői együttműködés: Több farmer hozza létre és tartja fenn a KM-rendszert.
  • Termelői-fogyasztói együttműködés: A gazdák és a helyi lakosok közösen hozzák létre és menedzselik a KM gazdasági folyamatait

Sok KM-en belül létezik a tagok egy kis, aktív csoportja, akik segítenek a döntéshozatalban, ideértve a marketing-, az elosztási, az adminisztrációs, és a közösségszervezési feladatokat. Az a tapasztalat, hogy azok a KM-ek a legsikeresebbek, amelyekben van egy ilyen belső csoport (noha 1999-ben a KM-ek 72%-ban nem volt ilyen). Az ilyen csoportokkal rendelkező KM-ek közül is a termelői-fogyasztói együttműködési alapon szervezettek a legsikeresebbek.

Háttér

Az USA-ban a Közösségi Mezőgazdálkodást nagyban befolyásolták Rudolf Steiner, egy osztrák filozófus gondolatai. Szerinte egy KM három legfontosabb célja a következők:

  • Új tulajdonforma kialakítása: A földet a közösség által közösen kell birtokolni, amit a gazdáknak adnak bérbe (van már ilyen; „osztatlan közös tulajdon”).
  • Új együttműködési forma kialakítása: az emberi kapcsolatok hálózatának át kell vennie a hagyományos, munkaadó-munkavállaló jogviszonyt
  • Új gazdasági forma kialakítása: A gazdaságot nem profit-alapon kellene szervezni, hanem az emberek (és a művelésbe bevont föld) szükségleteire kell alapozni.

 
A Közösségi Mezőgazdálkodások száma folyamatosan nő, noha leggtöbbjük nagyban eltér az eredeti koncepciótól, és kereskedelmi alapon működik. Ez végül háromféle KM kialakulásához vezetett. Az első, piaci típus esetén a vállalkozás közösségi mivoltára csupán hasznos marketing-startégiaként tekintenek, nem pedig egy alternatív gazdasági formaként. A második a funkcionális típus; van egyfajta kapcsolat és szolidaritás a termelő és a fogyasztók között, de ez nem terjed ki a menedzselésre, vagy az adminisztrációra. Ez a leggyakorib típus. A harmadik pedig az együttműködő típus, és ez áll legközelebb a KM eredeti céljaihoz, ahol a termelő és a fogyasztó valóban együttműködik, és egy közösséghez tartozónak érzi magát.

Elosztás és marketing

A KM osztalékai eredetileg terményekre vonatkoztak. Az utóbbi években ezek diverzifikálódtak, és már nem termény jellegű termékek is idetartoznak, mint pl. tojás, hús, virágok, méz, tejtermékek, és szappanok. A részjegyek ára változó lehet. Jellemzően úgy árulják őket, mint teljes részjegy, ami 2-5 ember élelmezését biztosítja, és fél részjegy, ami 1-3 emberét. Az árak 200-tól 500 dollárig terjednek. A teljes részjegyek mediánja 400$, a fél részjegyeké pedig 250$. A részjegyek ára jellemzően a fix költségektől függ, de befolyásolják más KM-ek részjegyeinek árai, a változó költségek, piaci hatások, és a közösség jövedelmi szintje. Az osztalékot különböző módokon osztják el, de leggyakrabban hetente. A legtöbb KM esetében a farmon lehet fölvenni, de regionális elosztóhelyekre is szokták vinni, vagy közvetlenül a fogyasztók házához, munkahelyére, esetleg a helyi termelői piacra. A KM farmjait és részjegyeit különböző módon népszerűsíti, pl. helyi termelői piacokon, éttermekben, bioboltokban, helyi kisboltokban, stb. A KM-ek gyakori problémája a túltermelés. A fennmaradó részt egyéb módokon igyekeznek értékesíteni, pl. kiviszik a helyi piacra, de olykor csak odaadják egy élelmiszerbanknak.


Kapcsolódás az EAG-val

A Közösségi Mezőgazdálkodás kiváló közösségépítő, jól kombinálható a nyílt forrású gépekkel és építési módszerekkel, és remek alapot nyújt arra, hogy a közösség elkezdjen áttérni az Erőforrás Alapú Gazdaság megvalósítására (biztos háttér mellett nagyfokú kooperáció révén egyenként megteremtve a hozzáférési bőséget az egyes javakból). Mivel gyakori a túltermelés, célszerű a KM-ek hálózatba szervezése, hogy természeti károk esetén akár egymást is kisegíthessék.

Találatok: 892