Carbon Neutral Server by Best Web Hosting

Ökológiai lábnyom és összeomlás

Írta: Chapter Admin

 

Makroökonómia

A párizsi klímacsúcs kapcsán egyértelművé vált, hogy a kormányok valamiért nem hajlandók föladni a gazdasági növekedést, noha teljesen evidens, hogy a végtelen növekedés eleve lehetetlen egy véges erőforrásokkal rendelkező boylgón. Fölmerül a kérdés, hogy ha ezzel ők is tisztában vannak, akkor mégis miért hajszolnak mégis a pusztulásba? Általában nem szokott fölmerülni ez a szempont, ám ha zsugorodik a gazdaság, akkor nagy valószínűséggel csökkennek az adóbevételek is, így viszont a kormányok kevésbé tudnék fizetni hiteleik kamatait. Nos, igazából az adófizetők fizetik, pedig soha senki nem szavazott arra, hogy vegyünk föl hitelt. Miért is vennénk, hisz eleve abszurd, hogy egy szuverén állam hitelt vegyen föl, ahelyett, hogy saját magának teremtené a pénzt, adósságmentesen. Ez is volt a gyakorlat egészen néhány száz évvel ezelőttig; a részleges fedezetet, és a bankok pénzteremtési jogát először 1694-ben törvényesítették, Angliában.[1] Ez, mint a későbbiekben láthatjuk, hatalmas hiba volt. A bankok ugyanis adósság formájában teremtik a (számla)pénzt, a,i a tőkerész visszafizetésével megszűnik, ám ezen felül még kamatot is követelnek, csakhogy a kamat megfizetéséhez szükséges pénzmennyiséget soha senki nem teremtette meg. Emiatt a mai pénzrendszerben mindig több az összes adósság, mint az összes pénzmennyiség. Ez azt jelenti, hogy ha mindenki elkezdené visszafizetni az adósságát, akkor a gazdaságból eltűnne a számlapénz (a pénz kb. 97%-a), ám sokkal több lenne a fennmaradó (kamat)tartozás, mint a megmaradt készpénz.[2] Mindezek miatt mára már a bankok kezébe került a negyedik hatalmi ág, a pénz. Ennek révén ugyanis már nem a kormány, hanem a bankok kontrollálják a teljes pénzmennyiséget, és így közvetve a gazdaságot, a politikát, és az emberek életét. És mivel megtűrjük a profit intézményét is, a magas kamatok révén a jövedelmek közel fele a bankokhoz áramlik, noha azok valójában nem termelnek semmi hasznosat.[3]

A probléma egyik fő oka tehát az, hogy a bankok teremthetnek (számla)pénzt, a másik pedig az, hogy ezért még kamatot is kérhetnek. Számlapénzt az állam is teremthetne, és kamat helyett kérhetne csupán akkora díjakat, amik mellett nullszaldósra jön ki a pénzforgalom megszervezése. Így az államnak nem kellene mástól pénzt kérnie, és nem is lenne kamatfizetési kötelezettsége, ami miatt erőltetnie kellene a gazdasági növekedést. A közhiedelemmel ellentétben a gazdaság stagnálása, ill. zsugorodása nem szükségeszerűen jár együtt a jólét romlásával, ugyanis a megosztás növelésével bőven ellensúlyozni lehet ezt a hatást. A szociológiai kutatások révén már tudjuk, hogy az egy főre jutó GDP valójában semmi hatással nincsa a társadalmi mutatókra, azaz a jólétre. A GDP-t egy proxiként kezeljük a jólét vizsgálatára, ám kiderült, hogy az arra alkalmatlan. Kiderült, hogy ezgy bizonyos szönt fölött sokkal fontosabb az egyenlőség; azt láthatjuk, hogy minél kisebbek a jövedelmi egyenlőtlenségek egy társadalomban, annál jobbak a társadalmi mutatók, azaz a jólét.[4] Ha az állam tehetné, már azóta saját magának teremtené a pénzt, amióta először fölmerült az államadósság, mint probléma. Ám láthatjuk, hogy az erőviszonyok ezt nem engedik, így célszerűbb ha inkább függetlenedünk a pénzrendszertől, méghozzá kamatmentes helyi pénzek használatával (pl. Soproni Kékfrank, Balatoni Korona).

Mikroökonómia

A piacgazdaságban ami nem profitábilis, annak alkalmazása háttérbe szorul a verseny, vagy a puszta mohóság miatt. Így fordulhat elő, hogy még mindig építünk szénerőműveket, csak mert olcsóbbak a megújulóknál, vagy az atomerőműveknél.[5] Közben viszont az emberek többségének már fontos a környezetvédelem és a fenntarthatóság, és ezt kihasználva a vállalatok magukat "zöldnek" állítják be bizonyos tevékenységükre hivatkozva, noha az alapvető céljuk (a növekedés) eleve összeegyeztethetetlen a fenntarthatósággal. Ebben a tudatos manipuláció-hadjáratban az egyes vállalatok nem csak a reklámokat, de a PR-t is felhasználják. Így fordulhat elő, hogy bár sokaknak pozitív kép él pl. az Apple-ről, mert őserdőket vásárol abból a célból, hogy megóvja azt a kivágástól, közben alapvető tevékenysége arra irányul, hogy minél több kacatot gyártson, amiket a fogyasztók minél gyakrabban cseréljenek le, kidobva a régit. Szándékosan úgy tervezik őket, hogy bonyolult és drága legyen javítani, mert az új eszközök értékesítéséből nagyobb a profitjuk. Ha egy menedzser bármely más szempontot a profit elé helyez, lecserélik. A vállalat részvényeseinek csak ez számít, és a rendszer megengedi a profitot.

A probléma fő okának számít tehát a profit intézménye, valamint maga a verseny, ami bőség mellett teljesen szükségtelen, és csak felesleges szenvedéshez vezet. Alulinformáltságunkról, és kultúránk elavultságáról tanúskodik, hogy mi, átlagemberek megtűrjük a profit intézményét, noha az égvilágon semmil előnyönk nem származik belőle, csak hátrányunk (kevesebb bér, rosszabb közegészség, környezetszennyezés). Ám amit meg lehet termelni for-profit alapon, azt lehet non-profit alapon is. Ha pedig egy non-profit vállalkozás megbeszélten egy helyi közösséget lát el a szükséges javakkal, akkor nem is kell versenyeznie a piacon (így odafigyelhetünk egymásra, és a fenntarthatóságra). Vannak már non-profit közösségi vállalkozások, és persze mi magunk is alapíthatunk újakat.[6] Értelemszerűen előtte érdemes megszervezni egy erős helyi közösséget, aminek a tulajdonosok is tagjai.

[1] http://positivemoney.org/how-money-works/how-much-money-have-banks-created/
[2] http://positivemoney.org/how-money-works/how-banks-create-money/
[3] https://www.youtube.com/watch?v=VndBhVx8BCE
[4] https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu
[5] http://climateactiontracker.org/assets/publications/briefing_papers/CAT_Coal_Gap_Briefing_COP21.pdf
[6] http://www.inspi-racio.hu/index.php/koezoessegi-vallalkozas/koezoessegi-vallalkozas-fejlesztes/mi-a-koezoessegi-vallalkozas

A képen szereplő állítások forrásai:

[1] http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/world_footprint/
[2] http://www.theguardian.com/environment/2015/jan/15/rate-of-environmental-degradation-puts-life-on-earth-at-risk-say-scientists
[3] http://www.theguardian.com/commentisfree/2014/sep/02/limits-to-growth-was-right-new-research-shows-were-nearing-collapse

Látogass el facebook-oldalunkra is: https://www.facebook.com/tzmmagyarorszag

Találatok: 262