Cikkek

Hogyan tegyük rendbe a világot?

Hogyan tegyük rendbe - TZM

Hogyan tegyük rendbe a világot? Ki mit mond erről?

Egy biztos, a dolog rendkívül összetett, és rendszerszintű gondolkodást igényel. Mindenesetre itt lesz néhány fontos kezdeményezés, ami a maga nemében rendkívüli, ám ne feledjük, minderre együtt van szükség, ha meg akarjuk fordítani az összeomlás felé tartó trendeket, és egy jobb, igazságosabb, boldogabb világot szeretnénk teremteni. A Mozgalom még ennél is tovább megy, mivel a közösségi gazdálkodást nem tekinti a gazdasági fejlődés végpontjának; idővel kiválhat belőle az Erőforrás Alapú Gazdaság, ami a tudományos módszeren alapul, így önmagát fejleszti. A lényeg, hogy felismerjük: minden ember közös érdeke az életminőség fenntartható módon történő javítása. Ez a világmegváltás kulcsa.

Gazdaság

Leonardo DiCaprio: fogyassz hatékonyabban – mert az is csökkenti a hulladék mennyiségét és a szennyezés mértékét (pl. bioétel, bioműanyag, megújulók, stb.).[1]
Minimalista mozgalom: fogyassz kevesebbet – mert a boldogság úgysem a fogyasztásból, hanem az egészséges, szeretetteljes emberi kapcsolatokból fakad.[2]
Open source mozgalom: termelj hatékonyabban – mert így kevesebb energia fogy, és kevesebb hulladék keletkezik, ill. használjunk nyílt forrású dizájnokat.[3]
Nonprofit közösségi vállalkozások: termelj nonprofit alapon – mert a profit az emberek és a természet kizsákmányolására ösztönöz, ám tulajdonosként fizetést is adhattok magatoknak profit helyett.[4]
You and iCC: termelj karbonsemlegesen – mert ha a fenntarthatóságra törekszel, minden bizonnyal olyan termékeket és szolgáltatásokat vásárolsz, amik a legkevesebb káros hatást gyakorolják a környezetre, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátását. Számold ki saját, vagy vállalkozásod karbonlábnyomát, csökkentsd, redukáld nullára (közvetve), és győzd meg barátaidat, hogy tegyék ugyanezt.[5]

Társadalom

Nemnövekedés mozgalom: termeljünk kevesebbet – mert az szennyezéssel jár, ill. vezessük be az alapjövedelmet és a jövedelmi plafont az egyelőtlenség miatt.[6]
Positive Money: használjunk adósságmentes pénzt – mert a kamat társadalomellenes, és a törlesztéshez növekedni kell, ami növekvő környezetpusztítást okoz.[7]
The Equality Trust: osszuk el egyenlőbben (a pénzt) – mert mint kiderült, minél nagyobb az egyenlőtlenség, annál rosszabbak a társadalmi mutatók, azaz a jólét.[8]
Alfie Kohn: ne versenyezzünk – mert valójában nincs is előnye (sőt, a tanulást és a kreativitást kifejezetten hátráltatja), bőség mellett indokolatlan, ráadásul ha egy ország kiszáll a versenyből, akkor az államnak sem kell további hiteleket felvennie.[9]

Ökológia

Átalakuló Közösségek: alakítsunk helyi közösségeket – mert a közösség társadalmi és gazdasági erejére támaszkodva függetlenedhetünk a rendszertől.[10]
Közösségi Támogatású Mezőgazdaság: termeljük az ételt közösségi alapon – méghozzá lokálisan, mert így fenntarthatóbb, és biztosan egészséges.[11]
Vegán/Vegetáriánus mozgalom: együnk kevesebb húst – mert az állatok sok földterületet, kalóriát és vizet igényelnek (az állattartás etikai kérdéseket is fölvet).[12]
BOCS Civilizációtervezés Alapítvány: ne népesedjünk túl – mert erdőirtásához, talajpusztuláshoz, szűkösséghez, erőszakhoz és háborúhoz vezet, pedig ezeket szeretnénk elkerülni.[13] Ez a gazdag országok felelőssége, mert a szegény nőknek egyszerűen nincs pénze fogamzásgátlóra, vagy akadozik az ellátás, szóval a segélyszállítmányok mellé küldjünk fogamzásgátlót is! 😉

Érdemes megjegyezni, hogy bár a gazdaság a társadalom alrendszere, ami pedig az ökológia alrendszere, a Mozgalom egyik módszerről vagy szintről sem tartja úgy, hogy ha csak arra koncentrálnánk, akkor minden megoldódik. Nem mondja azt sem, hogy mindenki végletekig menően kövesse az összes itt idézett módszert. Egy példa: az állattartás ökológiai hatásának ismeretében van, aki vegetáriánus lesz, van aki csak a marhahúsról szokik le, és persze van, aki egyáltalán nem változtat étkezési szokásain. Ez alapvetően nem is gond, mivel szerencsére nem a veganizmuson áll vagy bukik az ember, és a földi élet sorsa (és ez egyenként igaz a többire is). Ugyanakkor minél többet minél inkább magunkévá teszünk, és ezekről másoknak is beszélünk, ill. példát mutatunk, annál könnyebb dolgunk lesz az elkövetkező évtizedek során (és persze gyermekeinknek). Saját, ill. közösségünk élete szempontjából már az is sokat számít, hogy elkezdünk komposztálni, vagy létrehozunk egy közösségi kertet, netán megegyezünk a városvezetéssel, hogy inkább gyümölcsfákat ültessenek a közterületeken. Alapvetően nem azon múlik a siker, hogy mint egyén, háztartás vagy közösség konkrétan miből mennyit fogyasztunk, és mit hogyan szervezünk helyben, hanem hogy ezeket az összefüggéseket minél több emberrel megértessük, arra biztatván őket, hogy ők is beszéljenek erről másokkal (pozitív kommunikációval, a közös érdekre alapozva). A cél, hogy minél előbb elérjünk egy kritikus tömeget, ami a szociológiai kutatások alapján kb. 10%.[14]

Források:
[1] https://www.youtube.com/watch?v=B4X8P_x2AbQ
[2] https://www.ted.com/talks/graham_hill_less_stuff_more_happiness?language=hu
[3] http://www.ted.com/talks/yochai_benkler_on_the_new_open_source_economics?language=hu
[4] http://www.inspi-racio.hu/index.php/koezoessegi-vallalkozas/koezoessegi-vallalkozas-fejlesztes/mi-a-koezoessegi-vallalkozas
[5] http://youandicc.com/?lang=hu
[6] http://epa.oszk.hu/01700/01739/00085/pdf/EPA01739_eszmelet_2013_100_tel_mell.pdf
[7] http://positivemoney.org/
[8] https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu
[9] http://www.alfiekohn.org/article/case-competition/?print=pdf
[10] http://kozossegek.atalakulo.hu/
[11] http://tudatosvasarlo.hu/cikk/kozossegi-mezogazdasag-peldak-europabol-es-itthonrol
[12] http://www.vrg.org/nutshell/vegan.htm
[13] http://bocs.eu/
[14] https://www.sciencedaily.com/releases/2011/07/110725190044.htm

A globális problémák okai

1) Népességnövekedés (Ökológia)

Őskor
Őseink nagyjából. 2,6 millió évvel ezelőtt elkezdtek eszközöket használni [1] 600 ezer évvel ezelőtt már biztosan használtak tüzet is [2] Fejlődésünk során természetes ellenségeink fölé kerekedtünk, így a ragadozók már nem tartották kordában az emberek létszámát. Az ember idővel képessé vált olyasmi elképzelésére is, ami nem létezik, mint pl. szellemek, pénz, ideológiák,[3] vagy az a pusztító idea, miszerint a „korlátlan szaporodás jó”.[4] Az ún. „Meghagyó” kultúrák a túlszaporodás elkerülése végett fogamzásgátló hatású növényeket (pl. vadmurok), ill. egyéb születésszabályozási technikákat kezdtek alkalmazni. Amely törzsek nem éltek ezzel, elkerülhetetlenül túlszaporodtak, és miután a helyi ökoszisztéma már nem tudta őket ellátni, terjeszkedni kezdtek. Amíg még volt hová továbbálni, addig a törzsek nem háborúztak egymással, de amint világossá vált, hogy bármerre mennének, már a dombon túl is van egy embercsoport, csak a harc maradt.

Ókor
Az „Elvevő” kultúrák a megnövekedett népsűrűség ellátása érdekében teljesen átálltak az élelmiszertermelésre, ám ez fogamzásgátlás nélkül még nagyobb élelmiszer-igényhez vezet (ördögi kör). A tömeg tömegtársadalmakhoz vezetett, és hierarchiához, az elit pedig a többi nép elleni védekezés miatt még több katonát akart (ördögi kör). A populációs nyomás alatt az emberek elkezdtek gépeket használni a termeléshez, amik kezdetben megújuló energiát használtak (pl. szélmalom, fával fűtött gőzgép). A szén felfedezése, és aszénbányászat révén sokszáz millió év alatt felhalmozódott, könnyen kiaknázható, ám véges, és igen szennyező energiához jotottunk. A szén miatt azt hittük, hogy a jövő egyre csak jobb lesz, így elfogadottá vált a kamat, ám az államok eladósodása növekedéskényszert okozott. Az orvostudomány lecsökkentette a halálozási rátát és javított az életminőségen, ám fogamzásgátlás nélkül népességnövekedést okoz. Az újonnan felfedezett szénhidrogéneket kezdetben még csak világításra használtuk, ám később folyékony üzemanyagként is elkezdték alkalmazni, illetve műtrágyák alapanyagaként.

Újkor
A gépfegyver feltalálása fordulópontot jelentett a népesedési versenyben, mert ennek révén már nem a katonaság létszáma volt a döntő (lásd: I. VH). Ezután védelmi okokból már nem volt értelme a szaporodás erőltetésének. A gépiesítés csökkentette az ember gazdasági hasznát (lásd: Világválság), és annak elterjedése után már gazdasági okból sem volt értelme erőltetni a szaporodást. A több ezer éves kulturális berögződések persze lassan tűnnek el… A modern fogamzásgátlók ökológiai szempontból talán az emberiség legnagyobb felfedezése, ám sokszáz millió nő még ma sem jut hozzájuk, emiatt a nemzések közel fele, és a születések negyede nem kívánt.[5] A mezőgazdaság gépiesítése egyrészt munkahelyeket szüntetett meg, másrészt a fogamzásgátlás elterjedése nélkül népességrobbanáshoz vezetett, emiatt 1970 óta túlterheljük a Földet.[6] Az automatizálás tovább csökkentette az emberek gazdasági jelentőségét; ipari munkahelyek eltűnése (lásd: Lights-Out Manufacturing). A katonai drónok tovább csökkentették az emberek katonai jelentőségét; most már jóformán csak pilótákra és speciálisan képzett gyalogságra van szükség. A mesterséges intelligencia már a szolgáltatószektort is fenyegeti (lásd: önvezető kamion, könyvelőszoftver, stb.), és nincs 4. szektor, ahová átmenekíthetnénk a munkahelyeket.

Megoldás
A munkahelyeket általában azért szokták görcsösen “védeni”, mert ahhoz van kötve az emberek jövedelme, és abból származnak az adóbevételek. Egy olyan világban, ahol a termelés az emberi munkán alapult, ennek volt is foganatja, ám mára már ez egy végletesen elavult hozzáállás, ami még az ökológiai határok elérése nélkül is társadalmi-gazdasági összeomláshoz vezetne (az országok többsége már ökológiai határaikat is túllépte). Igazából senki sem szeretné, hogy tovább nőjön a népesség. A számítások alapján elmondható, hogy ha minden nő hozzájutna a fogamzásgátlóhoz és a középiskolai képzéshez, akkor megállna a globális népességnövekedés. A robotadó (munkáltatói járulék mintájára történő) bevezetése pedig eloszlatná a népességfogyásból adódó nyugdíjfélelmeket, és biztosítaná az alapjövedelem/alapjuttatás alapját is.

2) Banki Kamat (Makroökonómia)

A párizsi klímacsúcs kapcsán egyértelművé vált, hogy a kormányok valamiért nem hajlandók föladni a gazdasági növekedést (lásd: 8. Cél), noha teljesen evidens, hogy a végtelen növekedés eleve lehetetlen egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón. Ezt nyilván tudják ők is, de akkor miért ragaszkodnak a növekedéshez? Ha nem nő a gazdaság, akkor nem nőnek az adóbevételek sem, így viszont a kormányok (pontosabban az adófizetők) kevésbé tudnák fizetni hiteleik kamatait. Az adófizetőket persze sohasem kérdezék meg, hogy eladósíthatják-e őket egy államhitellel, mert úgyis nemet mondanának. Hisz eleve abszurd, hogy egy szuverén állam hitelt vegyen föl ahelyett, hogy saját magának teremtené a pénzt, adósságmentes módon! Ez is volt a gyakorlat egészen néhány száz évvel ezelőttig; a részleges fedezetet, és a bankok pénzteremtési jogát először 1694-ben törvényesítették, Angliában.[7] Ez viszont hatalmas hiba volt.

Növekedéskényszer
Manapság a pénzteremtés túlnyomó részét a bankok végzik, méghozzá adósság formájában. Az így teremtett (számla)pénzt, ami a tőkerész visszafizetésével megszűnik, ám ezen felül még kamatot is követelnek. Csakhogy a kamat megfizetéséhez szükséges pénzmennyiséget soha senki nem teremtette meg! Emiatt a mai pénzrendszerben mindig több az összes adósság, mint az összes pénzmennyiség. Ez azt jelenti, hogy ha mindenki elkezdené visszafizetni az adósságát, akkor a gazdaságból eltűnne a számlapénz (a pénz kb. 97%-a), ám sokkal több lenne a fennmaradó (kamat)tartozás, mint a megmaradt készpénz.[8] Mindezek miatt mára már a bankok kezébe került a negyedik hatalmi ág, a pénz. Ennek révén ugyanis már nem a kormány, hanem a bankok kontrollálják a teljes pénzmennyiséget, és így közvetve a gazdaságot, a politikát, és az emberek életét. És mivel megtűrjük a profit intézményét is, a magas kamatok révén a jövedelmek közel fele a bankokhoz áramlik, noha azok valójában nem állítanak elő semmi hasznosat.[9] Ez nem csak az egyenlőtlenség folyamatos növekedését eredményezi, hanem azt is, hogy a kamatok megfizetéséhez folyamatosan bővíteni kell a gazdaságot. Más szóval, a banki kamat növekedéskényszert okoz, ami hátráltatja, sőt, kifejezetten rontja a fenntarthatóságot.

Megoldás
A probléma egyik fő oka tehát az, hogy a bankok teremthetnek (számla)pénzt, a másik pedig az, hogy ezért még kamatot is kérhetnek. Számlapénzt az állam is teremthetne, így nem kellene mástól pénzt kérnie, és nem is lenne kamatfizetési kötelezettsége, ami miatt erőltetnie kellene a gazdasági növekedést. A közhiedelemmel ellentétben a gazdaság stagnálása, ill. zsugorodása nem jár szükségeszerűen együtt az életminőség romlásával, ugyanis a megosztás növelésével bőven ellensúlyozni lehet ezt a hatást. A szociológiai kutatások révén már tudjuk, hogy az egy főre jutó GDP valójában semmi hatással nincsa a társadalmi és közegészségügyi mutatókra, vagyis az életminőségre. A GDP-t egy proxiként kezeljük annak vizsgálatára, de igazából alkalmatlan rá. Kiderült, hogy ezgy bizonyos szönt fölött sokkal fontosabb az egyenlőség; azt láthatjuk, hogy minél kisebbek a jövedelmi egyenlőtlenségek egy társadalmon belül, annál jobb az életminőség.[10] Ha az állam tehetné, már azóta saját magának teremtené a pénzt, amióta először fölmerült az államadósság, mint probléma. Ám láthatjuk, hogy az erőviszonyok ezt nem engedik, így célszerűbb ha inkább függetlenedünk a pénzrendszertől, például kamatmentes helyi pénzek használatával (pl. Soproni Kékfrank, Balatoni Korona).

3) Osztalékfizetés (Mikroökonómia)

A piacgazdaságban ami nem profitábilis, annak alkalmazása háttérbe szorul a verseny, vagy a puszta mohóság miatt (ami igazából a függőség egyik formája). Így fordulhat elő, hogy a vállalatok menetrendszerűen tökremenő termékeket árulnak, vagy hogy még mindig építünk szénerőműveket, csak mert olcsóbbak a megújulóknál, vagy az atomerőműveknél.[11] Ha egy menedzser bármely más szempontot a profit elé helyez, lecserélik. A vállalat részvényeseinek ugyanis a jövedelmezőség a legfontosabb. Mivel a rendszer megengedi az osztalékfizetést, így a részvényesek profitéhségük érdekében folyamatosan növelik a bevételt, és közben igyekeznek a társadalomra hárítani a költségeket (lásd: hulladék, környezetszennyezés, stb.). Ha pedig valamelyik vállalat nem ezt teszi, akkor megteszi a többi, és hamar a fejére nőnek. Mindez növeli a gazdaság méretét, és csökkenti a technikai hatékonyságot, ami rontja a fenntarthatóságot.

Megoldás
Az ökológiai túlterhelés egyik fő okozójának számít tehát a az osztalékfizetés lehetősége, valamint maga a verseny, ami bőség mellett szükségtelen, és felesleges szenvedéshez vezet. Alulinformáltságunkról, és kultúránk elavultságáról tanúskodik, hogy mi, átlagemberek megtűrjük a profit intézményét, noha az égvilágon semmi előnyönk nem származik belőle, csak hátrányunk (kevesebb bér, rosszabb közegészség, környezetszennyezés, stb.). Viszont amit meg lehet termelni for-profit alapon, azt lehet non-profit alapon is. Ha pedig egy nonprofit vállalkozás megbeszélten egy helyi közösséget lát el a szükséges javakkal, akkor nem is kell versenyeznie a piacon (így odafigyelhetünk egymásra, és a fenntarthatóságra). Vannak már nonprofit közösségi vállalkozások, és persze mi magunk is alapíthatunk újakat.[12] Értelemszerűen előtte érdemes megszervezni egy erős helyi közösséget, aminek a tulajdonosok is tagjai. A hálózatba szerveződött, nonprofit gazdálkodást folytató közösségekből pedig hosszútávon kifejlődhet az Erőforrás Alapú Gazdaság.

[1] https://www.livescience.com/7968-human-evolution-origin-tool.html
[2] http://discovermagazine.com/2013/may/09-archaeologists-find-earliest-evidence-of-humans-cooking-with-fire
[3] Yuval Noah Harari: „Sapiens” (2011)
[4] Daniel Quinn: „Izmael” (1993)
[5] https://www.guttmacher.org/fact-sheet/adding-it-up-contraception-mnh-2017
[6] https://www.footprintnetwork.org/our-work/
[7] http://positivemoney.org/how-money-works/how-much-money-have-banks-created/
[8] http://positivemoney.org/how-money-works/how-banks-create-money/
[9] https://www.youtube.com/watch?v=VndBhVx8BCE
[10] https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu
[11] http://climateactiontracker.org/assets/publications/briefing_papers/CAT_Coal_Gap_Briefing_COP21.pdf
[12] http://www.inspi-racio.hu/index.php/koezoessegi-vallalkozas/koezoessegi-vallalkozas-fejlesztes/mi-a-koezoessegi-vallalkozas

A képen szereplő állítások forrásai:

[1] http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/world_footprint/
[2] http://www.theguardian.com/environment/2015/jan/15/rate-of-environmental-degradation-puts-life-on-earth-at-risk-say-scientists
[3] http://www.theguardian.com/commentisfree/2014/sep/02/limits-to-growth-was-right-new-research-shows-were-nearing-collapse

Látogass el facebook-oldalunkra is: https://www.facebook.com/tzmmagyarorszag