Carbon Neutral Server by Best Web Hosting

értékes nyersanyag

FAQs - értékes nyersanyag

A kereskedelem azoknak kedvez, akik eleve több, és értékesebb nyersanyaggal rendelkeznek, ugyanis mindent összevetve feléjük áramlik a pénz (ami által később még több nyersanyag-lelőhelyekhez juthatnak hozzá). A nyersanyagok, és az ott élő népek eloszlása azonban véletlenszerű, az egyes népeken belül a nyersanyagokra tulajdonjogot szerzők személye pedig teljesen arbitrális (egyes mai, nagy vagyonnal bíró családok még a feudalizmus idején gazdagodtak meg - pl. Japánban a Fujiwara család).

Elgondolkodtunk már azon, hogy ha a tulajdonjogot a befektetett munkával próbáljuk indokolni, akkor vajon miért birtokolhat bárki nyersanyagot (pl. rézércet, édesvizet)? Ez egy ellentmondás, ugyanis sem az ő, sem senki más munkája nem volt felelős azért, hogy az a nyersanyag odakerült. Csupán egyszer a történelem kezdetén valaki kinyilvánította, hogy az az ő tulajdonát képezi, és megvolt hozzá a katonai ereje, hogy más ne is próbálja elvenni. Ezt azóta törvénybe foglalták, és mára megszokottá vált, hisz egy olyan világba születtünk, ahol egyesek nyersanyagokat birtokolnak - papíron. Persze egyes esetekben az emberek összefogása meghátrálásra késztetheti a nyersanyagok bitorlóit (lásd: bolíviai vízháború).

Valóban nem mindenhol áll rendelkezésre az összes nyersanyag, ám érdemes látni, hogy a kereskedelem alapja a nyersanyagok tulajdonlása, ami viszont nem szükségszerű, tehát a kereskedelem sem szükségszerű. A nyersanyagok áramlásának tehát van értelme, de nem feltétlenül kereskedelem révén.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy ha az összes újrahasznosítható nyersanyagot (pl. fémek, műanyagok, stb.) helyben újrahasznosítjuk, akkor eleve lecsökken a bányászat (és így a nyersanyagok nemzetközi kereskedelmének) relevanciája, hisz az újrahasznosítás révén gyakorlatilag folyamatosan rendelkezésre fognak állni egy adott helyen a szükséges nyersanyagok anélkül, hogy újra vásárolni kellene a termelőtől (és így szemetet se termelünk).