Carbon Neutral Server by Best Web Hosting

EAG

FAQs - EAG

A TZM a fenntarthatóság biztosítása miatt szükségesnek tartja egy új gazdasági modellre való áttérést, mivel a jelenlegi eredendően fenntarthatatan. Az Erőforrás Alapú Gazdaság (EAG) egy tudományos alapú gazdasági rendszer, melynek 3 alappillére a következő:

1) Nyersanyagok, erőforrások számbavételezése
2) Dinamikus egyensúlyra való törekvés (pl. szenzorok, és folyamatos visszacsatolás fenntarthatósági és hatékonysági algoritmusok révén)
3) Stratégiai dizájn (előrelátó tervezés, többek között a tartósság, modularitás, és optimalizált újrahasznosítás érdekében)

Az EAG további jellemzői:

a) Az ideológiák és vélemények helyett a tudományos konszenzus alkalmazása a kormányzásban
b) Önellátó városok (pl. vertikális farmok, erőművek, ipartelep, újrahasznosító üzem minden városban)
c) A javak használata hozzáférés-alapon (a pazarló, tulajdon-alapú használat helyett, mely a bőség mellett elavult)
d) A pénz, és a piac marginális szerepe (az alapvető javak - pl. élelmiszer, ruházat, lakás - bőségben rendelkezére állnak)
e) A munka automatizálására való törekvés (a munkabér koncepciója az automatizáció exponenciális terjedése mellett elavult)
f) A Föld népeinek egységtudata (a globalizáció révén ránk is hatással vannak a bolygó túlfelén bekövetkező események, és fordítva)

Rövid előadás az Erőforrás Alapú Gazdaságról (magyar felirattal).

Az EAG decentralizált, így elejét veszi a diktatúrának. A tudományos módszer alkalmazása arra, hogy megtaláljuk a legjobb, leghatékonyabb módját arra, hogy elérjük közös céljainkat (ti. a társadalmi mutatók javítását fenntartható módon) nem diktatúrát eredményez, hanem azt, hogy az egyéni érdek egybeesik a közérdekkel, és hogy a döntések egyre inkább evidenciává válnak mindenki számára. Egyesek az mondják, a tudományos módszer alkalmazása a társadalmi-gazdsaági döntések során eleve egy ideológia. Ám eszerint pl. egy adott célra szánt repülőgép megtervezésének is van pl. kommunista, szocialista, szociáldemokrata, liberális módja, és hogy a tudományos módszer alkalmazása csupán egy megközelítési mód, de lehet, hogy a szociáldemokrata repülőgépek hatásosabbnak bizonyulnának. Ez nyilván teljes képzavar. A tudományos módszer egész egyszerúen a döntéshozatal legjobb ismert módja, így nem kérdés, hogy ezt kell alkalmazunk minden területen. Az ideológiák csupán azért élnek még napjainkban is, mert egy verseny-alapú gazdasági rendszerben az egyéni-, ill. a csoportérdek sokszor szembemegy a közérdekkel, így ezen érdekcsoportoknak kell egy eszköz, amivel elérhetik önös céljaikat a társadalom manipulációja révén. Alapvetően ennek eszköze az ideológia.

Megjegyzés: már most is alkalmazzuk az EAG-t családunk körében (pl. nem kérünk pénzt gyermekeinktől a reggeliért), ezt csak ki kell terjeszteni egy nagyobb közösségre. Az EAG nagyobb közösségre vonatkozó elemei már jelenleg is terjedőben vannak; pl. nyílt forrású szoftverek-, és gépek, autómegosztás, szerszám-tárak (a könyvtárak mintájára), stb.

A kommunizmus egy 19.sz-i idealista eszme, amely egy államnélküli és pénznélküli társadalmat vizionált, azonban az emberi tényező miatt feltehetően mindig szükség lesz rendőrségre, börtönökre és elmegyógyintézetekre, tehát az állam valamilyen formájára, és az sem biztos, hogy a pénzhasználatot teljesen ki tudnánk küszöbölni, hiszen elképzelhető, hogy bizonyos javakból – még ha csak átmenetileg is – hiány adódhat. A kommunizmus alapvetően ideológiai alapokon nyugszik, míg az EAG pusztán azt jelenti, hogy  a tudományos eredményeket, és a tudományos módszert alkalmazva rendszerszemlélet alapján biztosítjuk a társadalmi mutatók javítását, méghozzá fenntartható módon.

Néhányan, csak mert nem ismernek más alternatívát, tévesen azt gondolják, hogy az EAG a kommunizmus volna, ám erről szó sincs, ugyanis (az egyébként utopisztikus) kommunizmusban fel sem merültek a következők: 1) erőforrások számbavételezése, 2) dinamikus egyensúlyra törekvés, és 3) stratégiai dizájn (az EAG 3 alappillére[1]), tehát a kommunizmusnak köze sincs az EAG-hoz, és vice versa.

[1] http://blog.thezeitgeistmovement.com/blog/masonlee/introduction-rbe-handout

A Szovjet blokkban megvalósult rendszert úgy hívják, szocializmus, ami valójában a kapitalizmus egyik formája; úgy is hívják, államkapitalizmus.
A szocialista gazdaság alapjai ugyanis ugyanúgy a pénz, munkabér, kamat, és tulajdon, csak a termelőeszközök jellemzően állami tulajdonban vannak. Ez azt jelenti, hogy valójában az előző rendszerben is kapitalizmus volt, csak az állam monopolhelyzetben volt, emiatt erősen centralizált volt a gazdaságszervezés, és ennek folytán a politika. Lényegében tervgazdaság volt, ahol a gazdasági döntések ad hoc jellegűek voltak, azokat az éppen aktuális politikai vezetés ideológiája és véleménye formálta, szinte zéró visszacsatolás mellett (így születtek pl. olyan döntések, hogy hazánkban gyapotot kell termelni, noha ezen az éghajlaton be sem érik).

Az EAG gazdasági szervezete azonban decentralizált, ugyanis lényegében minden település rendelkezik az alapvető javak előállításához szükséges kapacitással (pl. hagyományos-, és vertikális farmok, gyárak, 3D nyomtató központok, újrahasznosító üzemek, stb.), a gazdasági döntéseket pedig egy hálózatosan szervezett, folyamatos visszacsatolást alkalmazó számítógépes rendszer segíti, ami így minimalzálja az ideológia, és a vélemény szerepét a döntéshozatalban. Itt az emberek közvetlenül, egyfajta webshop-on keresztül adják le megrendeléseiket szükségleteik szerint, és a szükségletek kielégítésére gyártott termékek dizájnját is maguk az emberek javasolják, amiket persze számítőgépes algoritmusok rangsorolnak és szűrnek hatékonysági-, és fenntarthatósági szempontok szerint (hogy az emberi szükségletek kielégítése során minimálisra csökkentsük a környezetterhelést). A decentralizált gazdaság, és a természeti törvényekre alapozott algoritmusok által segített, preventív jellegű gazdasági döntéshozatal révén pedig minimálisra csökken a politika, mint olyan relevanciája. Az EAG tehát nem szocializmus.