Carbon Neutral Server by Best Web Hosting

bőség

FAQs - bőség

A TZM a fenntarthatóság biztosítása miatt szükségesnek tartja egy új gazdasági modellre való áttérést, mivel a jelenlegi eredendően fenntarthatatan. Az Erőforrás Alapú Gazdaság (EAG) egy tudományos alapú gazdasági rendszer, melynek 3 alappillére a következő:

1) Nyersanyagok, erőforrások számbavételezése
2) Dinamikus egyensúlyra való törekvés (pl. szenzorok, és folyamatos visszacsatolás fenntarthatósági és hatékonysági algoritmusok révén)
3) Stratégiai dizájn (előrelátó tervezés, többek között a tartósság, modularitás, és optimalizált újrahasznosítás érdekében)

Az EAG további jellemzői:

a) Az ideológiák és vélemények helyett a tudományos konszenzus alkalmazása a kormányzásban
b) Önellátó városok (pl. vertikális farmok, erőművek, ipartelep, újrahasznosító üzem minden városban)
c) A javak használata hozzáférés-alapon (a pazarló, tulajdon-alapú használat helyett, mely a bőség mellett elavult)
d) A pénz, és a piac marginális szerepe (az alapvető javak - pl. élelmiszer, ruházat, lakás - bőségben rendelkezére állnak)
e) A munka automatizálására való törekvés (a munkabér koncepciója az automatizáció exponenciális terjedése mellett elavult)
f) A Föld népeinek egységtudata (a globalizáció révén ránk is hatással vannak a bolygó túlfelén bekövetkező események, és fordítva)

Rövid előadás az Erőforrás Alapú Gazdaságról (magyar felirattal).

Az EAG decentralizált, így elejét veszi a diktatúrának. A tudományos módszer alkalmazása arra, hogy megtaláljuk a legjobb, leghatékonyabb módját arra, hogy elérjük közös céljainkat (ti. a társadalmi mutatók javítását fenntartható módon) nem diktatúrát eredményez, hanem azt, hogy az egyéni érdek egybeesik a közérdekkel, és hogy a döntések egyre inkább evidenciává válnak mindenki számára. Egyesek az mondják, a tudományos módszer alkalmazása a társadalmi-gazdsaági döntések során eleve egy ideológia. Ám eszerint pl. egy adott célra szánt repülőgép megtervezésének is van pl. kommunista, szocialista, szociáldemokrata, liberális módja, és hogy a tudományos módszer alkalmazása csupán egy megközelítési mód, de lehet, hogy a szociáldemokrata repülőgépek hatásosabbnak bizonyulnának. Ez nyilván teljes képzavar. A tudományos módszer egész egyszerúen a döntéshozatal legjobb ismert módja, így nem kérdés, hogy ezt kell alkalmazunk minden területen. Az ideológiák csupán azért élnek még napjainkban is, mert egy verseny-alapú gazdasági rendszerben az egyéni-, ill. a csoportérdek sokszor szembemegy a közérdekkel, így ezen érdekcsoportoknak kell egy eszköz, amivel elérhetik önös céljaikat a társadalom manipulációja révén. Alapvetően ennek eszköze az ideológia.

Megjegyzés: már most is alkalmazzuk az EAG-t családunk körében (pl. nem kérünk pénzt gyermekeinktől a reggeliért), ezt csak ki kell terjeszteni egy nagyobb közösségre. Az EAG nagyobb közösségre vonatkozó elemei már jelenleg is terjedőben vannak; pl. nyílt forrású szoftverek-, és gépek, autómegosztás, szerszám-tárak (a könyvtárak mintájára), stb.

Szó sincs róla, hogy a Mozgalom olyat tervezne, hogy elvegye bárki tulajdonát. Ez egy közkeletű félreértés, ám erre egyáltalán nincs szükség. Az emberek ugyanis a már jelenleg is működő, megosztáson alapuló jószág-használati rendszerek hatékonyságának és sikerének láttán (pl. autómegosztás, szerszám-tárak, stb.) feltételezhetően maguktól is rájönnek, hogy a legtöbb ember valójában sokkal több jószághoz hosszáférhet megosztás révén, mintha saját magának kellene felhalmoznia (vagy bérelnie) az összeset, amire élete során szüksége lehet, valamint nagyban javulhat egészsége a stressz mérséklődése révén.

A tulajdon jelentősége a Neolitikus Forradalom után, a letelepült életforma, és az alacsony hatásfokú termelés együttes hatása okozta szűkösség miatt nőtt meg, és abban a helyzetben valóban hasznos volt az emberiség túlélése szempontjából (mert legalább az emberek egy csoportja hozzáfért annyi nyersanyaghoz és erőforráshoz, ami biztosította túlélésüket). Ám a II. Ipari Forradalom (~1850), és a Zöld Forradalom (~1950) megteremtették a bőséget mind az ipari, mind a mezőgazdasági javakból. A tulajdon intézménye persze nem teljesen felesleges (pl. célszerű, ha fehérneműnket, szemceruzánkat nem osztjuk meg másokkal - nyilvánvaló egészségügyi okokból), ám azt láthatjuk, hogy a legtöbb jószág esetén az a koncepció, hogy ha használni akarja, mindenki birtokoljon egyet mindenből, merő nyersanyag-, és energiapazarlás.

Egy példa: USA-ban 320 millió ember él, és 250 millió autó jut rájuk. Nem mindenkinek van autója, aki szeretne, miközben az autók idejük 90%-át parkolókban és garázsokban töltik, használatlanul. Ha viszont a legtöbb ember megosztás-alapon használná az autókat (pl. Uber), akkor jóval kevesebb is elegendő volna ahhoz, hogy mindenki használhasson egyet, amikor csak szüksége van rá.

Ugyanakkor igaz az, hogy a leggazdagabbak így is szinte határtalan változatosságú termékhez és szolgáltatáshoz hozzáférnek, ám igazából itt nem csupán a pénzben kifejezett vagyonról van szó, hanem arról is, hogy az új keretek között egészségesebbek lehetnek, a környezetükkel együtt, ami pozitív visszacsatolással szintén egészségesebbé teszi az embert. A jobb egészség egyik fő forrása pedig az, hogy eltűnik az a stressz, hogy megőrizze vagyonát a potenciális tolvajoktól, rablóktól, hisz a javakhoz szabad hozzáférése van mindenkinek, valamint eltűnik az a stresszforrás is, amit a gazdasági egyenlőtlenség okoz. A kutatások alapján ugyanis már pusztán az is óriási stresszt okoz, hogy egy társadalomban élünk, és ez bizony a gazdagok egészségére is negatív hatással van (Lásd: Hogyan árt az egyenlőtlenség a társadalomnak?)

A másik fontos előny - még a leggazdagabbak számára is - az, hogy ahogy egyre inkább felszabadulnak az öncélú gyarapodás céljából lekötött, pénzügyi befektetésre szánt vagyonok, és elkezdik azokat termelő beruházásokra, valamint K+F-re használni, annak révén tartalmasabban, és még egészségesebben élheti le az illető az életét, hisz akkor akár olyan kutatások is megvalósulhatnak még életükben, amik jelenleg még csak a sci-fi katgóriájába tartoznak (pl. öregedés lelassítása, szervek, erek biztonságos, tartós helyettesítése, bolygóközi utazás, stb.). Ehhez persze szükség van a rendszerszintű gondolkodás elterjedéséhez.

A leggazdagabbak között is vannak olyanok, aki mindezt már most értik (pl. Nick Hanauer, Bill Gates), ám az értékrend tudatos befolyásolásával (mint pl. iskolai előadások), a jövőben várhatóan egyre inkább visszaszorul az önző, rövidlátó mentalitás, és előtérbe kerül az egységtudat, és a hosszútávú, rendszerben való gondolkodás. Egy másik fontos dolog a társadalom immunrendszerének helyreállítása, azaz annak tudatosítása, hogy a társadalomellenes viselkedésformákat minden formában ki kell rekeszteni. Lényegében arról van szó, hogy ne csak unintelligens pszichopaták kerüljenek börtönbe, hanem az intelligensek is - manapság az intelligens pszichopaták vagy sorozatgyilkosok, terroristavezérek, és diktátorok, de lehetnek akár cégvezetők és részvényesek is, akik milliókat dolgoztatnak éhbérért vagy egyenesen rabszolgamunkában, netán bankárok, akik miatt milliók veszítették el otthonaikat, míg ők prémiumot kapnak év végén).

Összességében tehát a leggazdagabbak számára is jobbá teheti életüket az új gazdaságszervezési forma, valamint az értékek tudatos átalakítása a környezeti, és társadalmi fenntarthatóság irányába.