Carbon Neutral Server by Best Web Hosting

elegendő

FAQs - elegendő

Szó sincs róla, hogy a Mozgalom olyat tervezne, hogy elvegye bárki tulajdonát. Ez egy közkeletű félreértés, ám erre egyáltalán nincs szükség. Az emberek ugyanis a már jelenleg is működő, megosztáson alapuló jószág-használati rendszerek hatékonyságának és sikerének láttán (pl. autómegosztás, szerszám-tárak, stb.) feltételezhetően maguktól is rájönnek, hogy a legtöbb ember valójában sokkal több jószághoz hosszáférhet megosztás révén, mintha saját magának kellene felhalmoznia (vagy bérelnie) az összeset, amire élete során szüksége lehet, valamint nagyban javulhat egészsége a stressz mérséklődése révén.

A tulajdon jelentősége a Neolitikus Forradalom után, a letelepült életforma, és az alacsony hatásfokú termelés együttes hatása okozta szűkösség miatt nőtt meg, és abban a helyzetben valóban hasznos volt az emberiség túlélése szempontjából (mert legalább az emberek egy csoportja hozzáfért annyi nyersanyaghoz és erőforráshoz, ami biztosította túlélésüket). Ám a II. Ipari Forradalom (~1850), és a Zöld Forradalom (~1950) megteremtették a bőséget mind az ipari, mind a mezőgazdasági javakból. A tulajdon intézménye persze nem teljesen felesleges (pl. célszerű, ha fehérneműnket, szemceruzánkat nem osztjuk meg másokkal - nyilvánvaló egészségügyi okokból), ám azt láthatjuk, hogy a legtöbb jószág esetén az a koncepció, hogy ha használni akarja, mindenki birtokoljon egyet mindenből, merő nyersanyag-, és energiapazarlás.

Egy példa: USA-ban 320 millió ember él, és 250 millió autó jut rájuk. Nem mindenkinek van autója, aki szeretne, miközben az autók idejük 90%-át parkolókban és garázsokban töltik, használatlanul. Ha viszont a legtöbb ember megosztás-alapon használná az autókat (pl. Uber), akkor jóval kevesebb is elegendő volna ahhoz, hogy mindenki használhasson egyet, amikor csak szüksége van rá.

Ugyanakkor igaz az, hogy a leggazdagabbak így is szinte határtalan változatosságú termékhez és szolgáltatáshoz hozzáférnek, ám igazából itt nem csupán a pénzben kifejezett vagyonról van szó, hanem arról is, hogy az új keretek között egészségesebbek lehetnek, a környezetükkel együtt, ami pozitív visszacsatolással szintén egészségesebbé teszi az embert. A jobb egészség egyik fő forrása pedig az, hogy eltűnik az a stressz, hogy megőrizze vagyonát a potenciális tolvajoktól, rablóktól, hisz a javakhoz szabad hozzáférése van mindenkinek, valamint eltűnik az a stresszforrás is, amit a gazdasági egyenlőtlenség okoz. A kutatások alapján ugyanis már pusztán az is óriási stresszt okoz, hogy egy társadalomban élünk, és ez bizony a gazdagok egészségére is negatív hatással van (Lásd: Hogyan árt az egyenlőtlenség a társadalomnak?)

A másik fontos előny - még a leggazdagabbak számára is - az, hogy ahogy egyre inkább felszabadulnak az öncélú gyarapodás céljából lekötött, pénzügyi befektetésre szánt vagyonok, és elkezdik azokat termelő beruházásokra, valamint K+F-re használni, annak révén tartalmasabban, és még egészségesebben élheti le az illető az életét, hisz akkor akár olyan kutatások is megvalósulhatnak még életükben, amik jelenleg még csak a sci-fi katgóriájába tartoznak (pl. öregedés lelassítása, szervek, erek biztonságos, tartós helyettesítése, bolygóközi utazás, stb.). Ehhez persze szükség van a rendszerszintű gondolkodás elterjedéséhez.

A leggazdagabbak között is vannak olyanok, aki mindezt már most értik (pl. Nick Hanauer, Bill Gates), ám az értékrend tudatos befolyásolásával (mint pl. iskolai előadások), a jövőben várhatóan egyre inkább visszaszorul az önző, rövidlátó mentalitás, és előtérbe kerül az egységtudat, és a hosszútávú, rendszerben való gondolkodás. Egy másik fontos dolog a társadalom immunrendszerének helyreállítása, azaz annak tudatosítása, hogy a társadalomellenes viselkedésformákat minden formában ki kell rekeszteni. Lényegében arról van szó, hogy ne csak unintelligens pszichopaták kerüljenek börtönbe, hanem az intelligensek is - manapság az intelligens pszichopaták vagy sorozatgyilkosok, terroristavezérek, és diktátorok, de lehetnek akár cégvezetők és részvényesek is, akik milliókat dolgoztatnak éhbérért vagy egyenesen rabszolgamunkában, netán bankárok, akik miatt milliók veszítették el otthonaikat, míg ők prémiumot kapnak év végén).

Összességében tehát a leggazdagabbak számára is jobbá teheti életüket az új gazdaságszervezési forma, valamint az értékek tudatos átalakítása a környezeti, és társadalmi fenntarthatóság irányába.