Carbon Neutral Server by Best Web Hosting

gyermekhalandóság

FAQs - gyermekhalandóság

Sokan gondolják ezt, ám valójában nem erről van szó, ugyanis akár kétszer ennyi embert is eltarthatna a Föld, ha az általunk alkalmazott gazdasági folyamatok fenntarthatók lennének (pl. szeméttermelés, szennyezés, erdőirtás, elsivatagosodás, stb. nélkül termelnénk). A manapság jellemző termelési módok technikai hatékonysága botrányosan alacsony, minthogy a kibányászott, és az iparban felhasznált javak 80%-a hulladékká válik még azelőtt, hogy a termék legördülne a futószalagról, a termékek 90%-a pedig a gyártást követő 6 hónapban a szeméttelepen végzik; lényegében szemetet termelünk.[1] Természetesen jelen körülmények között nagyon fontos a népességnövekedés megállítása (aminek egyébként paradox módon a kulcsa az éhezők etetése, egészségügyi ellátása, és így a gyermekhalandóság drasztikus lecsökkentése[2])

Jól mutatja ezt az összefüggést az ún. "ökológiai lábnyom", ami a fogyaszás mértékétől, és a javakat megtermelő gazdasági folyamatok hatékonyságától függően változhat. Az egész emberiség ökológiai lábnyoma jelenleg 1,5 Föld, azaz átlagosan 50%-kal gyorsabban aknázzuk ki a nyersanyagokat, mint amilyen gyorsan azok megújulnak (és a jelenlegi tendencia mellett 2030-ra 2 Földre lenne szükségünk). Ez a fajta ökológiai deficit a 70-es években kezdődött.[3] Ám ha a nem megújuló erőforrásokról (pl. fosszilis energiahordozók) áttérnénk a megújulókra, maximálisan újrahasznosítanánk minden nem megújuló nyersanyagot (pl. fémek), valamint ügyelnénk a megújuló nyersanyagok újratermelődésére (pl. faanyag),  akkor az emberiség ökológiai lábnyoma drasztikusan lecsökkenne.

Erre azonban a jelenlegi gazdasági rendszerben nincs strukturális ösztönző hatás. Sőt, mind az egyes gazdasági szereplők profitnövekedése, mind pedig a makrogazdaság növekedése elsősorban fogyasztás-bővüléssel biztosítható. A kapitalizmus valójában nem is tudna stabilan működni megújuló energiaforrások, és teljes újrahasznosítás mellett, mert akkor az egyre olcsóbb termékek miatt egyre kevesebb hitelt kellene fölvenni, és ez leküzdhetetlen deflációhoz, valamint recesszióhoz vezetne. Ha ezt elkerülendő, a gazdasági szereplők a profitot ingatlanspekuláció, és tőzsdei spekuláció révén próbálnák maguknak biztosítani (ez egyre jellemzőbb, pl. a GM és a GE már a 90-es évek közepe óta több profitot termelnek pénzügyi leányvállalataik révén, mint fizikai termékek gyártásával[4]), az bár papíron növeli a gazdaság méretét, ám azt is jelenti, hogy egyre inkább elszakad a valóságtól, így egyre gyakoribbá válnak a tőzsdekrach-ok (pl. 2000-es dotcomlufi, 2008-as ingatlanlufi, stb.).

[1] Richard Girling, "Rubbish!" Transworld Publishers, 2005
[2] Vonatkozó TED előadás: http://www.ted.com/talks/hans_rosling_on_global_population_growth?language=hu
[3] http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/living_planet_report_2014_facts/
[4] Forrás: Canadian Centre for Policy Alternatives Monitor, October 1995, p. 5.