Carbon Neutral Server by Best Web Hosting

megújuló nyersanyagok

FAQs - megújuló nyersanyagok

Részben erről is. Jól mutatja ezt az összefüggést az ún. "ökológiai lábnyom", ami a fogyaszás mértékétől, és a javakat megtermelő gazdasági folyamatok hatékonyságától függően változhat. Az egész emberiség ökológiai lábnyoma jelenleg 1,67 Föld, azaz átlagosan 67%-kal gyorsabban aknázzuk ki a nyersanyagokat, mint amilyen gyorsan azok megújulnak, emiatt fogy a természeti tőke, így a jövőben még kevesebb embert lesz képes eltartani a Föld.

Ez a fajta ökológiai deficit a 70-es években kezdődött.[1] A jelenlegi világnépesség mellett mindenkinek átlagosan 1,7 gha-os ökolábnyommal kellene élnie.[2] És bár a szegény országokban ez alatt a szinten nyomorognak az emberek, az élhetőbb fejlett országokban a legelvetemültebb zöldek sem tudnak ilyen alacsony lábnyommal létezni (vagy legalábbis csak nagyon kevesen). Ha pedig a Föld népessége elérné a legrosszabb esetben prognosztizált 10 milliárdot, akkor csak 1,275 gha-os ökolábnyomon kellene élnünk. Ezt már aztán tényleg nyomornak fognánk föl. Lényegében egy szegénységcsapdába zárjuk magunkat, ha nem foglalkozunk a túlnépesedéssel. Már most is óriási kielégítetlen igény van családtervezésre; az évi 200 millió nemzés fele, és így a megszületett 135 millió gyermek negyede nem kívánt.[3] Mivel évente kb. 55 millióan halnak meg ez azt jelenti, hogy a növekmény több, mint 40%-a nem kívánt.[4] Ha pedig minden szegény nő hozzájutna a középiskolai képzéshez akkor már meg is állítottuk volna a népességnövekedést, ugyanis a középszintű oktatás 3-mal csökkenti a tervezett gyermekek számát.[5]

A manapság jellemző termelési módok technikai hatékonysága botrányosan alacsony, minthogy a kibányászott, és az iparban felhasznált javak 80%-a hulladékká válik még azelőtt, hogy a termék legördülne a futószalagról, a termékek 90%-a pedig a gyártást követő 6 hónapban a szeméttelepen végzik; lényegében szemetet termelünk.[6] És bár jelenleg 10 milliárd embernek elegendő élelmiszert tudunk termelni, ez csak nem fenntartható módon megy, és így is elpazaroljuk a negyedét.[7][8] Fenntartható módon (biogazdálkodással) csak 8 milliárd embernek elegendőt tudnánk termelni,[9] de ha ugyanúgy elpazarolnánk a negyedét, akkor csak 6 milliárd embert tudna eltartani a Föld fenntartható módon (Jelenleg 7,5 milliárdan vagyunk). Ahhoz, hogy fenntartható módon etetni tudjuk az emberiséget, át kellene térnünk a biogazdálkodásra, negyedére kellene csökkenteni a pazarlás arányát, és már meg kellett volna állítani a népességnövekedést.

Minthogy ez nem sikerült, beszűkültek a lehetőségeink; vertikális hidroponikus farmok építése (amikben gabonát is tudunk termelni), és/vagy a húsfogyasztás drasztikus visszafogása, de ha egyik sem megy, akkor előreláthatóan egyre gyakoribbá fognak válni a Ruandához és Szíriához hasonló esetek. Teljesen reális tehát az a megfontolás, hogy ha amúgysem szeretnék a szülők azt a sok gyereket, akkor legyen lehetőségük megelőzni a nemzést. A családtervezés egyébként 1968 óta alapvető emberi jog (ENSZ, Teheráni konferencia), tehát a családtervezési lehetőségek biztosítása humanitárius kötelezettségünk. A legdurvább strukturális erőszak talán az, ha valaki a saját teste fölött sem rendelkezhet (pl. egy nő, akinek nincs pénze fogamzásgátlóra). Ha sikerülne megállítani a népességnövekedést, sőt, a visszájára fordítani, akkor az emberiség megnyugodhatna, a gyorsuló világunk leleassulhatna, több erőforrás és termőterület jutna egy emberre, így kisebb volna a motiváció a versengésre és a háborúra. A népesség csökkenése tehát megteremtené a lehetőséget arra, hogy a piacgazdaságot egy emberségesebb társadalmi-gazdasági rendszerre cseréljük le, ami figyelembe veheti a természeti korlátokat is.

[1] http://www.footprintnetwork.org/resources/data/
[2] 
http://www.footprintnetwork.org/resources/glossary/
[3] https://www.guttmacher.org/sites/default/files/report_pdf/abortion-worldwide.pdf (39.o)
[4] http://www.ecology.com/birth-death-rates/
[5] 
http://en.unesco.org/gem-report/sites/gem-report/files/girls-factsheet-en.pdf
[6] Richard Girling, "Rubbish!" Transworld Publishers, 2005
[7] Verena Seufert, Navin Ramankutty & Jonathan A. Foley. „Comparing the yields of organic and conventional agriculture” Nature 485, 229–232. 2012. p. 229.
[8] 
http://www.wri.org/publication/reducing-food-loss-and-waste
[9] http://www.huffingtonpost.com/eric-holt-gimenez/world-hunger_b_1463429.html