Hogyan tegyük rendbe a világot?

Hogyan tegyük rendbe - TZM

Hogyan tegyük rendbe a világot? Ki mit mond erről?

Egy biztos, a dolog rendkívül összetett, és rendszerszintű gondolkodást igényel. Mindenesetre itt lesz néhány fontos kezdeményezés, ami a maga nemében rendkívüli, ám ne feledjük, minderre együtt van szükség, ha meg akarjuk fordítani az összeomlás felé tartó trendeket, és egy jobb, igazságosabb, boldogabb világot szeretnénk teremteni. A Mozgalom még ennél is tovább megy, mivel a közösségi gazdálkodást nem tekinti a gazdasági fejlődés végpontjának; idővel kiválhat belőle az Erőforrás Alapú Gazdaság, ami a tudományos módszeren alapul, így önmagát fejleszti. A lényeg, hogy felismerjük: minden ember közös érdeke az életminőség fenntartható módon történő javítása. Ez a világmegváltás kulcsa.

Gazdaság

Leonardo DiCaprio: fogyassz hatékonyabban – mert az is csökkenti a hulladék mennyiségét és a szennyezés mértékét (pl. bioétel, bioműanyag, megújulók, stb.).[1]
Minimalista mozgalom: fogyassz kevesebbet – mert a boldogság úgysem a fogyasztásból, hanem az egészséges, szeretetteljes emberi kapcsolatokból fakad.[2]
Open source mozgalom: termelj hatékonyabban – mert így kevesebb energia fogy, és kevesebb hulladék keletkezik, ill. használjunk nyílt forrású dizájnokat.[3]
Nonprofit közösségi vállalkozások: termelj nonprofit alapon – mert a profit az emberek és a természet kizsákmányolására ösztönöz, ám tulajdonosként fizetést is adhattok magatoknak profit helyett.[4]
You and iCC: termelj karbonsemlegesen – mert ha a fenntarthatóságra törekszel, minden bizonnyal olyan termékeket és szolgáltatásokat vásárolsz, amik a legkevesebb káros hatást gyakorolják a környezetre, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátását. Számold ki saját, vagy vállalkozásod karbonlábnyomát, csökkentsd, redukáld nullára (közvetve), és győzd meg barátaidat, hogy tegyék ugyanezt.[5]

Társadalom

Nemnövekedés mozgalom: termeljünk kevesebbet – mert az szennyezéssel jár, ill. vezessük be az alapjövedelmet és a jövedelmi plafont az egyelőtlenség miatt.[6]
Positive Money: használjunk adósságmentes pénzt – mert a kamat társadalomellenes, és a törlesztéshez növekedni kell, ami növekvő környezetpusztítást okoz.[7]
The Equality Trust: osszuk el egyenlőbben (a pénzt) – mert mint kiderült, minél nagyobb az egyenlőtlenség, annál rosszabbak a társadalmi mutatók, azaz a jólét.[8]
Alfie Kohn: ne versenyezzünk – mert valójában nincs is előnye (sőt, a tanulást és a kreativitást kifejezetten hátráltatja), bőség mellett indokolatlan, ráadásul ha egy ország kiszáll a versenyből, akkor az államnak sem kell további hiteleket felvennie.[9]

Ökológia

Átalakuló Közösségek: alakítsunk helyi közösségeket – mert a közösség társadalmi és gazdasági erejére támaszkodva függetlenedhetünk a rendszertől.[10]
Közösségi Támogatású Mezőgazdaság: termeljük az ételt közösségi alapon – méghozzá lokálisan, mert így fenntarthatóbb, és biztosan egészséges.[11]
Vegán/Vegetáriánus mozgalom: együnk kevesebb húst – mert az állatok sok földterületet, kalóriát és vizet igényelnek (az állattartás etikai kérdéseket is fölvet).[12]
BOCS Civilizációtervezés Alapítvány: ne népesedjünk túl – mert erdőirtásához, talajpusztuláshoz, szűkösséghez, erőszakhoz és háborúhoz vezet, pedig ezeket szeretnénk elkerülni.[13] Ez a gazdag országok felelőssége, mert a szegény nőknek egyszerűen nincs pénze fogamzásgátlóra, vagy akadozik az ellátás, szóval a segélyszállítmányok mellé küldjünk fogamzásgátlót is! 😉

Érdemes megjegyezni, hogy bár a gazdaság a társadalom alrendszere, ami pedig az ökológia alrendszere, a Mozgalom egyik módszerről vagy szintről sem tartja úgy, hogy ha csak arra koncentrálnánk, akkor minden megoldódik. Nem mondja azt sem, hogy mindenki végletekig menően kövesse az összes itt idézett módszert. Egy példa: az állattartás ökológiai hatásának ismeretében van, aki vegetáriánus lesz, van aki csak a marhahúsról szokik le, és persze van, aki egyáltalán nem változtat étkezési szokásain. Ez alapvetően nem is gond, mivel szerencsére nem a veganizmuson áll vagy bukik az ember, és a földi élet sorsa (és ez egyenként igaz a többire is). Ugyanakkor minél többet minél inkább magunkévá teszünk, és ezekről másoknak is beszélünk, ill. példát mutatunk, annál könnyebb dolgunk lesz az elkövetkező évtizedek során (és persze gyermekeinknek). Saját, ill. közösségünk élete szempontjából már az is sokat számít, hogy elkezdünk komposztálni, vagy létrehozunk egy közösségi kertet, netán megegyezünk a városvezetéssel, hogy inkább gyümölcsfákat ültessenek a közterületeken. Alapvetően nem azon múlik a siker, hogy mint egyén, háztartás vagy közösség konkrétan miből mennyit fogyasztunk, és mit hogyan szervezünk helyben, hanem hogy ezeket az összefüggéseket minél több emberrel megértessük, arra biztatván őket, hogy ők is beszéljenek erről másokkal (pozitív kommunikációval, a közös érdekre alapozva). A cél, hogy minél előbb elérjünk egy kritikus tömeget, ami a szociológiai kutatások alapján kb. 10%.[14]

Források:
[1] https://www.youtube.com/watch?v=B4X8P_x2AbQ
[2] https://www.ted.com/talks/graham_hill_less_stuff_more_happiness?language=hu
[3] http://www.ted.com/talks/yochai_benkler_on_the_new_open_source_economics?language=hu
[4] http://www.inspi-racio.hu/index.php/koezoessegi-vallalkozas/koezoessegi-vallalkozas-fejlesztes/mi-a-koezoessegi-vallalkozas
[5] http://youandicc.com/?lang=hu
[6] http://epa.oszk.hu/01700/01739/00085/pdf/EPA01739_eszmelet_2013_100_tel_mell.pdf
[7] http://positivemoney.org/
[8] https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu
[9] http://www.alfiekohn.org/article/case-competition/?print=pdf
[10] http://kozossegek.atalakulo.hu/
[11] http://tudatosvasarlo.hu/cikk/kozossegi-mezogazdasag-peldak-europabol-es-itthonrol
[12] http://www.vrg.org/nutshell/vegan.htm
[13] http://bocs.eu/
[14] https://www.sciencedaily.com/releases/2011/07/110725190044.htm

Globális problémák

Túlnépesedés

A háborúk, és a sok egyéb felesleges szenvedés szinte mind ezekre a problémákra vezethetők vissza. Az első három a környezetterhelés három összetevője (Környezetterhelés = Népesség x Fogyasztás x Hatékonyság), a negyedik pedig a fő oka annak, hogy rossz a közegészség (pl. mentális betegségek, függőségek, elhízás, gyilkosságok előfordulási aránya, bebörtönzöttek aránya, bizalmatlanság, stb.). Még mindig a rossz irányba változnak a trendek,[1] és csak akkor lesz egyáltalán esélyünk elkezdeni megoldani a problémákat, ha sikerül társadalmi szinten helyretenni ezeket a tévhiteket.

Népességnövekedés-mánia

A korlátlan szaporodás ideáját kb. 10.000 éve találta ki valaki a termékeny félhold területén, és azóta világhódító (világpusztító) útra indult. A dolog lényege, hogy az ember kiirtja vetélytársait, és tápláléka vetélytársait, mert még több embert akar a bolygón. Ám nyilvánvaló, hogy egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón a folyamatos népességnövekedés idővel elkerülhetetlenül pusztulásunkat okozza, vagy globális nyomort. Az idea propagálásának eredetileg katonai és gazdasági okai voltak, de már túlvagyunk a felvilágosodáson, a háborúkat már nem a gyalogság létszáma dönti el, a gépek pedig sokkal termelékenyebbek, mint az emberek.[2] Ám az összes kultúra, amit mi „civilizációnak” nevezünk, erre az önpusztító ideára épült. És ez már annyira mélyen beleivódott az emberek elméjébe, hogy nem is kell indok arra, miért baj az, hogy „fogy a magyar”. A többség észérvek nélkül automatikusan negatívumként éli meg, pedig igazából örülnünk kellene neki, mert így is vagyunk elegen, és a csökkenés negatív hatással van az összlakosság ökológiai lábnyomára (csak ez önmagában még nem elég a fenntarthatóság eléréséhez).

Túlfogyasztás

A vég nélküli gazdasági növekedésbe vetett ostoba hit is elterjedt, pedig igazából csak az eladósodott kormányok érdeke. Evidens, hogy egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón nem lehet végtelenségig növekedni, ugyanis még a legkörnyezetbarátabb módszerek sem rendelkeznek 100%-os hatásfokkal. Tehát az eladósodást kell megszüntetni, aminek az oka a tartalékrátás pénzrendszer (avagy a hitelpénzrendszer). Egy szuverén államnak valójában semmi oka arra, hogy bárkitől kamatterhelt hitelt vegyen föl, hiszen saját, adósságmentes pénzt is teremthet (mint régen), és teljes (készpénz)fedezet mellett az infláció veszélyétől sem kell tartani. Amikor párszáz éve kitalálták a hitelpénzrendszert, az államok aranypénzt használtak, ami szűkösnek bizonyult, de valamiért nem teremtettek számlapénzt. Ezt a feladatot a bankokra hagyták, pedig az állam is megteheti, sőt, közérdekből el kellene tőle tiltani a bankokat.

Gazdasági összefüggések

Az átlagember (a fogyasztó) fejében az a tévhit él, hogy a biztonság, az egészség, a boldogság, a szabadság, és mindenféle egyéb fontos szükséglet a profitorientált vállalatok által gyártott túlárazott kacatok, és felesleges szolgáltatások vásárlása révén jön. Ezt a tévképzetet ültetik el az elménkben a kereskedelmi célú reklámok, amiket éjjel-nappal látunk közterületeken és szórakozóhelyeken, de még az otthonunkba is betolakodnak (TV-reklámok). Pedig a tudományos eredmények már rámutattak, hogy pl. a boldogság és a mentális egészség a természet közelségéből, valamint egészséges, szeretetteljes emberi kapcsolatokból fakad (persze csak élőben működik, a chatablakon keresztül nem).[3][4] Az a helyzet, hogy az emberi szükségletek közül csak a létfenntartás és a biztonság anyagi jellegű, az összes többihez pedig saját tettek, illetve egészséges, szeretetteljes emberi kapcsolatok kellenek. Mint láthatjuk, az osztalékfizetés megtűrése számos probléma oka. Pedig kb. egy percbe telik felismerni, hogy mivel a részvények kb. 80%-a a leggazdagabb 10% kezében összpontosul, az emberek 80-85%-nak nincsenek közvetlenül részvényei, a részvényekkel közvetett módon rendelkezőket pedig egyszerűen lenyúlja a biztosító, így a profit intézménye az emberek többségének nem jelent semmiféle előnyt, csak hátrányt.[5] A profit miatt alacsonyabb ugyanis a fizetés, és amiatt drágábbak a termékek. De még ha mindenki rendelkezne részvényekkel, azzal sem lennénk sokkal bentebb, mert többek között éppen a profitérdek miatt pusztul a környezet (beleértve a talajt, amiből táplálkozunk).

Demográfiai összefüggések

Érdemes hozzátenni, hogy a túlfogyasztáshoz a népességnövekedés is hozzájárul. A véges erőforrásokért való versengés fokozódása ugyanis kényszerű fogyasztást eredményez, ami nem javítja az életminőséget, de nélküle a vállalat lesüllyed a piacon, a dolgozó pedig a munkaerőpiacon. Pusztán a túlzsúfoltság is a fogyasztás növekedését okozza, mert az ember igyekszik elszigetelni magát a többitől, és azok szemetétől ingázással, autókkal, légkondival, víztisztító berendezésekkel, kerítéssel, zárakkal és őrökkel, üdülésekkel, stb. Próbál élhető mikrokörnyezetet teremteni magának a túlzsúfolódó, és egyre élhetetlenebb világban, ami egyre nehezebbnek bizonyul (lásd: túlzsúfolt városok, migránsválság, stb.).

Alacsony hatékonyság

Sokan nem tudják, de a fenntarthatóság eléréséhez már az összes szükséges technológia rendelkezésünkre áll (pl. permakultúra, fogamzásgátló, hidropónia, 3D-nyomtatás, stb.), csak nem alkalmazzuk azokat kellően széleskörben (elavult értékrend, tájékozatlanság, pénzszűke, vagy profitérdekek miatt). Egy egyszerű példa: az emberek többsége még nem is hallott a bioműanyagokról vagy az ehető evőeszközről, ám nincs rajtuk annyi profit, mint a műanyageszközökön. Sőt, manapság a sokat átkozott olaj dominál a közlekedésben és élelmiszertermelésben, és még mindig vannak beruházások az olajszektorban, pusztán azért, mert egyáltalán várható valamennyi profit.

Egyenlőtlenség

Az sem világos sokak számára, hogy még a jelenlegi, nem fenntartható módszerek mellett elég élelmiszer és lakás jutna minden embernek (legalábbis egyelőre), csak az elosztással van baj (vagyis a gazdasági rendszerrel).[6][7] Ezért sokan azt hiszik, hogy a verseny és a nélkülözés elkerülhetetlen. Többek között ezért nem követelik a progresszív adórendszert, a szegénység eltörlését, és ezért háborodnak föl, ha valaki a hajléktalanság felszámolásáról beszél, mondván „nehogy már azok ingyen lakhassanak, amikor én még most is nyögöm a lakáshitelt!”. Bele sem gondolnak, hogy eleve abszurd, hogy ilyen magas termelékenység mellett évtizedekig kelljen fizetni egy lakásért, ahogy abba sem, hogy szinte bárki bármikor utcára kerülhet, ha elveszíti az állását. A lakhatás biztosítása egyébként valójában olcsóbb volna az államnak, mivel a hajléktalansághoz több kiadás fűződik (pl. sürgősségi ellátás, detoxikáló, pszichiátria, hajléktalanszállók, stb.).[8] Érdemes hozzátenni, hogy hosszútávon csak akkor tartható fenn a bőség, ha elérjük a fenntarthatóságot. Ennek kulcselemei a biogazdálkodás, a nonprofit gazdálkodás, a megújuló energia, valamint a családtervezési lehetőségek megteremtése. A számítások alapján elmondható, hogy ha minden nő hozzájutna a fogamzásgátlókhoz és a középiskolai képzéshez, akkor megállna a globális népességnövekedés.

Gazdasági összefüggések

Az utolsó, és egyben legnagyobb gazdasági hatással rendelkező tévhit, hogy a bankok a betétesek pénzét adják kölcsön. Nem is lenne olyan rossz, ha így lenne. Ám néhány száz éve nem így van, ugyanis tartalékrátás bankrendszert alkalmazunk, ahol a bank a „kölcsönök” nyújtás esetén jobbára új (számla)pénzt teremt. Ez a pénz persze jellemzően nem az egészségügyre vagy az oktatásra fordítódik (mert a közszféra jellemzően nem hoz profitot). Még a politikusok többsége is azt hiszi, hogy pénzt csak az állam teremthet.[9] Nem sok értelme van a választásoknak úgy, hogy a politikusok se tudják, hogy működik a gazdaság. Csak csodálkozunk, hogy nem tudjuk felszámolni a szegénységet, vagy hatékonyan csökkenteni az államadósságot, miközben azt érezzük, hogy mindenre van pénz, csak arra nem, amire kéne. Nos, az ok nem más, mint a hitelpénzrendszer és banki profit kombinációja. Ezt fontos megérteni társadalmi szinten, és utána egyszerűen be kell tiltani. Svájcban pl. már elég aláírást összegyűjtöttek egy népszavazáshoz, ami a hitelpénzrendszer eltörlésére irányul,[10] Izlandon pedig kidolgoztak egy erre vonatkozó pénzügyi reformot a miniszterelnök megbízására.[11] Reális alternatívát jelent a növekedés-őrület előtti pénzrendszerhez való visszatérés, vagyis a pénzteremtés és a kamatszedés visszadelegálása az újraelosztást végző szervezeteknek (állam, ökormányzat). Így a kamat egy adónemmé válik, és a megfizetéséhez nem szükséges növelni a gazdaság méretét.[12]

[1] http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/world_footprint/
[2] http://research.stlouisfed.org/fred2/graph/fredgraph.png?graph_id=103496
[3] http://news.stanford.edu/2015/06/30/hiking-mental-health-063015/
[4] https://www.youtube.com/watch?v=atvlVZsBLSM
[5] http://www.cnbc.com/2014/09/08/the-stock-gap-american-stock-holdings-at-18-year-low.html
[6] http://www.theguardian.com/environment/2013/jan/10/half-world-food-waste
[7] http://www.theguardian.com/society/2014/feb/23/europe-11m-empty-properties-enough-house-homeless-continent-twice
[8] http://www.motherjones.com/politics/2015/02/housing-first-solution-to-homelessness-utah
[9] http://positivemoney.org/2014/08/7-10-mps-dont-know-creates-money-uk/
[10] http://www.telegraph.co.uk/finance/economics/11999966/Switzerland-to-vote-on-banning-banks-from-creating-money.html
[11] https://eng.forsaetisraduneyti.is/media/Skyrslur/monetary-reform.pdf
[12] http://kovasz.uni-corvinus.hu/kov13/kennedy.html