A globális problémák okai

1) Népességnövekedés (Ökológia)

Őskor
Őseink nagyjából. 2,6 millió évvel ezelőtt elkezdtek eszközöket használni [1] 600 ezer évvel ezelőtt már biztosan használtak tüzet is [2] Fejlődésünk során természetes ellenségeink fölé kerekedtünk, így a ragadozók már nem tartották kordában az emberek létszámát. Az ember idővel képessé vált olyasmi elképzelésére is, ami nem létezik, mint pl. szellemek, pénz, ideológiák,[3] vagy az a pusztító idea, miszerint a „korlátlan szaporodás jó”.[4] Az ún. „Meghagyó” kultúrák a túlszaporodás elkerülése végett fogamzásgátló hatású növényeket (pl. vadmurok), ill. egyéb születésszabályozási technikákat kezdtek alkalmazni. Amely törzsek nem éltek ezzel, elkerülhetetlenül túlszaporodtak, és miután a helyi ökoszisztéma már nem tudta őket ellátni, terjeszkedni kezdtek. Amíg még volt hová továbbálni, addig a törzsek nem háborúztak egymással, de amint világossá vált, hogy bármerre mennének, már a dombon túl is van egy embercsoport, csak a harc maradt.

Ókor
Az „Elvevő” kultúrák a megnövekedett népsűrűség ellátása érdekében teljesen átálltak az élelmiszertermelésre, ám ez fogamzásgátlás nélkül még nagyobb élelmiszer-igényhez vezet (ördögi kör). A tömeg tömegtársadalmakhoz vezetett, és hierarchiához, az elit pedig a többi nép elleni védekezés miatt még több katonát akart (ördögi kör). A populációs nyomás alatt az emberek elkezdtek gépeket használni a termeléshez, amik kezdetben megújuló energiát használtak (pl. szélmalom, fával fűtött gőzgép). A szén felfedezése, és aszénbányászat révén sokszáz millió év alatt felhalmozódott, könnyen kiaknázható, ám véges, és igen szennyező energiához jotottunk. A szén miatt azt hittük, hogy a jövő egyre csak jobb lesz, így elfogadottá vált a kamat, ám az államok eladósodása növekedéskényszert okozott. Az orvostudomány lecsökkentette a halálozási rátát és javított az életminőségen, ám fogamzásgátlás nélkül népességnövekedést okoz. Az újonnan felfedezett szénhidrogéneket kezdetben még csak világításra használtuk, ám később folyékony üzemanyagként is elkezdték alkalmazni, illetve műtrágyák alapanyagaként.

Újkor
A gépfegyver feltalálása fordulópontot jelentett a népesedési versenyben, mert ennek révén már nem a katonaság létszáma volt a döntő (lásd: I. VH). Ezután védelmi okokból már nem volt értelme a szaporodás erőltetésének. A gépiesítés csökkentette az ember gazdasági hasznát (lásd: Világválság), és annak elterjedése után már gazdasági okból sem volt értelme erőltetni a szaporodást. A több ezer éves kulturális berögződések persze lassan tűnnek el… A modern fogamzásgátlók ökológiai szempontból talán az emberiség legnagyobb felfedezése, ám sokszáz millió nő még ma sem jut hozzájuk, emiatt a nemzések közel fele, és a születések negyede nem kívánt.[5] A mezőgazdaság gépiesítése egyrészt munkahelyeket szüntetett meg, másrészt a fogamzásgátlás elterjedése nélkül népességrobbanáshoz vezetett, emiatt 1970 óta túlterheljük a Földet.[6] Az automatizálás tovább csökkentette az emberek gazdasági jelentőségét; ipari munkahelyek eltűnése (lásd: Lights-Out Manufacturing). A katonai drónok tovább csökkentették az emberek katonai jelentőségét; most már jóformán csak pilótákra és speciálisan képzett gyalogságra van szükség. A mesterséges intelligencia már a szolgáltatószektort is fenyegeti (lásd: önvezető kamion, könyvelőszoftver, stb.), és nincs 4. szektor, ahová átmenekíthetnénk a munkahelyeket.

Megoldás
A munkahelyeket általában azért szokták görcsösen “védeni”, mert ahhoz van kötve az emberek jövedelme, és abból származnak az adóbevételek. Egy olyan világban, ahol a termelés az emberi munkán alapult, ennek volt is foganatja, ám mára már ez egy végletesen elavult hozzáállás, ami még az ökológiai határok elérése nélkül is társadalmi-gazdasági összeomláshoz vezetne (az országok többsége már ökológiai határaikat is túllépte). Igazából senki sem szeretné, hogy tovább nőjön a népesség. A számítások alapján elmondható, hogy ha minden nő hozzájutna a fogamzásgátlóhoz és a középiskolai képzéshez, akkor megállna a globális népességnövekedés. A robotadó (munkáltatói járulék mintájára történő) bevezetése pedig eloszlatná a népességfogyásból adódó nyugdíjfélelmeket, és biztosítaná az alapjövedelem/alapjuttatás alapját is.

2) Banki Kamat (Makroökonómia)

A párizsi klímacsúcs kapcsán egyértelművé vált, hogy a kormányok valamiért nem hajlandók föladni a gazdasági növekedést (lásd: 8. Cél), noha teljesen evidens, hogy a végtelen növekedés eleve lehetetlen egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón. Ezt nyilván tudják ők is, de akkor miért ragaszkodnak a növekedéshez? Ha nem nő a gazdaság, akkor nem nőnek az adóbevételek sem, így viszont a kormányok (pontosabban az adófizetők) kevésbé tudnák fizetni hiteleik kamatait. Az adófizetőket persze sohasem kérdezék meg, hogy eladósíthatják-e őket egy államhitellel, mert úgyis nemet mondanának. Hisz eleve abszurd, hogy egy szuverén állam hitelt vegyen föl ahelyett, hogy saját magának teremtené a pénzt, adósságmentes módon! Ez is volt a gyakorlat egészen néhány száz évvel ezelőttig; a részleges fedezetet, és a bankok pénzteremtési jogát először 1694-ben törvényesítették, Angliában.[7] Ez viszont hatalmas hiba volt.

Növekedéskényszer
Manapság a pénzteremtés túlnyomó részét a bankok végzik, méghozzá adósság formájában. Az így teremtett (számla)pénzt, ami a tőkerész visszafizetésével megszűnik, ám ezen felül még kamatot is követelnek. Csakhogy a kamat megfizetéséhez szükséges pénzmennyiséget soha senki nem teremtette meg! Emiatt a mai pénzrendszerben mindig több az összes adósság, mint az összes pénzmennyiség. Ez azt jelenti, hogy ha mindenki elkezdené visszafizetni az adósságát, akkor a gazdaságból eltűnne a számlapénz (a pénz kb. 97%-a), ám sokkal több lenne a fennmaradó (kamat)tartozás, mint a megmaradt készpénz.[8] Mindezek miatt mára már a bankok kezébe került a negyedik hatalmi ág, a pénz. Ennek révén ugyanis már nem a kormány, hanem a bankok kontrollálják a teljes pénzmennyiséget, és így közvetve a gazdaságot, a politikát, és az emberek életét. És mivel megtűrjük a profit intézményét is, a magas kamatok révén a jövedelmek közel fele a bankokhoz áramlik, noha azok valójában nem állítanak elő semmi hasznosat.[9] Ez nem csak az egyenlőtlenség folyamatos növekedését eredményezi, hanem azt is, hogy a kamatok megfizetéséhez folyamatosan bővíteni kell a gazdaságot. Más szóval, a banki kamat növekedéskényszert okoz, ami hátráltatja, sőt, kifejezetten rontja a fenntarthatóságot.

Megoldás
A probléma egyik fő oka tehát az, hogy a bankok teremthetnek (számla)pénzt, a másik pedig az, hogy ezért még kamatot is kérhetnek. Számlapénzt az állam is teremthetne, így nem kellene mástól pénzt kérnie, és nem is lenne kamatfizetési kötelezettsége, ami miatt erőltetnie kellene a gazdasági növekedést. A közhiedelemmel ellentétben a gazdaság stagnálása, ill. zsugorodása nem jár szükségeszerűen együtt az életminőség romlásával, ugyanis a megosztás növelésével bőven ellensúlyozni lehet ezt a hatást. A szociológiai kutatások révén már tudjuk, hogy az egy főre jutó GDP valójában semmi hatással nincsa a társadalmi és közegészségügyi mutatókra, vagyis az életminőségre. A GDP-t egy proxiként kezeljük annak vizsgálatára, de igazából alkalmatlan rá. Kiderült, hogy ezgy bizonyos szönt fölött sokkal fontosabb az egyenlőség; azt láthatjuk, hogy minél kisebbek a jövedelmi egyenlőtlenségek egy társadalmon belül, annál jobb az életminőség.[10] Ha az állam tehetné, már azóta saját magának teremtené a pénzt, amióta először fölmerült az államadósság, mint probléma. Ám láthatjuk, hogy az erőviszonyok ezt nem engedik, így célszerűbb ha inkább függetlenedünk a pénzrendszertől, például kamatmentes helyi pénzek használatával (pl. Soproni Kékfrank, Balatoni Korona).

3) Osztalékfizetés (Mikroökonómia)

A piacgazdaságban ami nem profitábilis, annak alkalmazása háttérbe szorul a verseny, vagy a puszta mohóság miatt (ami igazából a függőség egyik formája). Így fordulhat elő, hogy a vállalatok menetrendszerűen tökremenő termékeket árulnak, vagy hogy még mindig építünk szénerőműveket, csak mert olcsóbbak a megújulóknál, vagy az atomerőműveknél.[11] Ha egy menedzser bármely más szempontot a profit elé helyez, lecserélik. A vállalat részvényeseinek ugyanis a jövedelmezőség a legfontosabb. Mivel a rendszer megengedi az osztalékfizetést, így a részvényesek profitéhségük érdekében folyamatosan növelik a bevételt, és közben igyekeznek a társadalomra hárítani a költségeket (lásd: hulladék, környezetszennyezés, stb.). Ha pedig valamelyik vállalat nem ezt teszi, akkor megteszi a többi, és hamar a fejére nőnek. Mindez növeli a gazdaság méretét, és csökkenti a technikai hatékonyságot, ami rontja a fenntarthatóságot.

Megoldás
Az ökológiai túlterhelés egyik fő okozójának számít tehát a az osztalékfizetés lehetősége, valamint maga a verseny, ami bőség mellett szükségtelen, és felesleges szenvedéshez vezet. Alulinformáltságunkról, és kultúránk elavultságáról tanúskodik, hogy mi, átlagemberek megtűrjük a profit intézményét, noha az égvilágon semmi előnyönk nem származik belőle, csak hátrányunk (kevesebb bér, rosszabb közegészség, környezetszennyezés, stb.). Viszont amit meg lehet termelni for-profit alapon, azt lehet non-profit alapon is. Ha pedig egy nonprofit vállalkozás megbeszélten egy helyi közösséget lát el a szükséges javakkal, akkor nem is kell versenyeznie a piacon (így odafigyelhetünk egymásra, és a fenntarthatóságra). Vannak már nonprofit közösségi vállalkozások, és persze mi magunk is alapíthatunk újakat.[12] Értelemszerűen előtte érdemes megszervezni egy erős helyi közösséget, aminek a tulajdonosok is tagjai. A hálózatba szerveződött, nonprofit gazdálkodást folytató közösségekből pedig hosszútávon kifejlődhet az Erőforrás Alapú Gazdaság.

[1] https://www.livescience.com/7968-human-evolution-origin-tool.html
[2] http://discovermagazine.com/2013/may/09-archaeologists-find-earliest-evidence-of-humans-cooking-with-fire
[3] Yuval Noah Harari: „Sapiens” (2011)
[4] Daniel Quinn: „Izmael” (1993)
[5] https://www.guttmacher.org/fact-sheet/adding-it-up-contraception-mnh-2017
[6] https://www.footprintnetwork.org/our-work/
[7] http://positivemoney.org/how-money-works/how-much-money-have-banks-created/
[8] http://positivemoney.org/how-money-works/how-banks-create-money/
[9] https://www.youtube.com/watch?v=VndBhVx8BCE
[10] https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu
[11] http://climateactiontracker.org/assets/publications/briefing_papers/CAT_Coal_Gap_Briefing_COP21.pdf
[12] http://www.inspi-racio.hu/index.php/koezoessegi-vallalkozas/koezoessegi-vallalkozas-fejlesztes/mi-a-koezoessegi-vallalkozas

A képen szereplő állítások forrásai:

[1] http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/world_footprint/
[2] http://www.theguardian.com/environment/2015/jan/15/rate-of-environmental-degradation-puts-life-on-earth-at-risk-say-scientists
[3] http://www.theguardian.com/commentisfree/2014/sep/02/limits-to-growth-was-right-new-research-shows-were-nearing-collapse

Látogass el facebook-oldalunkra is: https://www.facebook.com/tzmmagyarorszag

Globális problémák

Túlnépesedés

A háborúk, és a sok egyéb felesleges szenvedés szinte mind ezekre a problémákra vezethetők vissza. Az első három a környezetterhelés három összetevője (Környezetterhelés = Népesség x Fogyasztás x Hatékonyság), a negyedik pedig a fő oka annak, hogy rossz a közegészség (pl. mentális betegségek, függőségek, elhízás, gyilkosságok előfordulási aránya, bebörtönzöttek aránya, bizalmatlanság, stb.). Még mindig a rossz irányba változnak a trendek,[1] és csak akkor lesz egyáltalán esélyünk elkezdeni megoldani a problémákat, ha sikerül társadalmi szinten helyretenni ezeket a tévhiteket.

Népességnövekedés-mánia

A korlátlan szaporodás ideáját kb. 10.000 éve találta ki valaki a termékeny félhold területén, és azóta világhódító (világpusztító) útra indult. A dolog lényege, hogy az ember kiirtja vetélytársait, és tápláléka vetélytársait, mert még több embert akar a bolygón. Ám nyilvánvaló, hogy egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón a folyamatos népességnövekedés idővel elkerülhetetlenül pusztulásunkat okozza, vagy globális nyomort. Az idea propagálásának eredetileg katonai és gazdasági okai voltak, de már túlvagyunk a felvilágosodáson, a háborúkat már nem a gyalogság létszáma dönti el, a gépek pedig sokkal termelékenyebbek, mint az emberek.[2] Ám az összes kultúra, amit mi „civilizációnak” nevezünk, erre az önpusztító ideára épült. És ez már annyira mélyen beleivódott az emberek elméjébe, hogy nem is kell indok arra, miért baj az, hogy „fogy a magyar”. A többség észérvek nélkül automatikusan negatívumként éli meg, pedig igazából örülnünk kellene neki, mert így is vagyunk elegen, és a csökkenés negatív hatással van az összlakosság ökológiai lábnyomára (csak ez önmagában még nem elég a fenntarthatóság eléréséhez).

Túlfogyasztás

A vég nélküli gazdasági növekedésbe vetett ostoba hit is elterjedt, pedig igazából csak az eladósodott kormányok érdeke. Evidens, hogy egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón nem lehet végtelenségig növekedni, ugyanis még a legkörnyezetbarátabb módszerek sem rendelkeznek 100%-os hatásfokkal. Tehát az eladósodást kell megszüntetni, aminek az oka a tartalékrátás pénzrendszer (avagy a hitelpénzrendszer). Egy szuverén államnak valójában semmi oka arra, hogy bárkitől kamatterhelt hitelt vegyen föl, hiszen saját, adósságmentes pénzt is teremthet (mint régen), és teljes (készpénz)fedezet mellett az infláció veszélyétől sem kell tartani. Amikor párszáz éve kitalálták a hitelpénzrendszert, az államok aranypénzt használtak, ami szűkösnek bizonyult, de valamiért nem teremtettek számlapénzt. Ezt a feladatot a bankokra hagyták, pedig az állam is megteheti, sőt, közérdekből el kellene tőle tiltani a bankokat.

Gazdasági összefüggések

Az átlagember (a fogyasztó) fejében az a tévhit él, hogy a biztonság, az egészség, a boldogság, a szabadság, és mindenféle egyéb fontos szükséglet a profitorientált vállalatok által gyártott túlárazott kacatok, és felesleges szolgáltatások vásárlása révén jön. Ezt a tévképzetet ültetik el az elménkben a kereskedelmi célú reklámok, amiket éjjel-nappal látunk közterületeken és szórakozóhelyeken, de még az otthonunkba is betolakodnak (TV-reklámok). Pedig a tudományos eredmények már rámutattak, hogy pl. a boldogság és a mentális egészség a természet közelségéből, valamint egészséges, szeretetteljes emberi kapcsolatokból fakad (persze csak élőben működik, a chatablakon keresztül nem).[3][4] Az a helyzet, hogy az emberi szükségletek közül csak a létfenntartás és a biztonság anyagi jellegű, az összes többihez pedig saját tettek, illetve egészséges, szeretetteljes emberi kapcsolatok kellenek. Mint láthatjuk, az osztalékfizetés megtűrése számos probléma oka. Pedig kb. egy percbe telik felismerni, hogy mivel a részvények kb. 80%-a a leggazdagabb 10% kezében összpontosul, az emberek 80-85%-nak nincsenek közvetlenül részvényei, a részvényekkel közvetett módon rendelkezőket pedig egyszerűen lenyúlja a biztosító, így a profit intézménye az emberek többségének nem jelent semmiféle előnyt, csak hátrányt.[5] A profit miatt alacsonyabb ugyanis a fizetés, és amiatt drágábbak a termékek. De még ha mindenki rendelkezne részvényekkel, azzal sem lennénk sokkal bentebb, mert többek között éppen a profitérdek miatt pusztul a környezet (beleértve a talajt, amiből táplálkozunk).

Demográfiai összefüggések

Érdemes hozzátenni, hogy a túlfogyasztáshoz a népességnövekedés is hozzájárul. A véges erőforrásokért való versengés fokozódása ugyanis kényszerű fogyasztást eredményez, ami nem javítja az életminőséget, de nélküle a vállalat lesüllyed a piacon, a dolgozó pedig a munkaerőpiacon. Pusztán a túlzsúfoltság is a fogyasztás növekedését okozza, mert az ember igyekszik elszigetelni magát a többitől, és azok szemetétől ingázással, autókkal, légkondival, víztisztító berendezésekkel, kerítéssel, zárakkal és őrökkel, üdülésekkel, stb. Próbál élhető mikrokörnyezetet teremteni magának a túlzsúfolódó, és egyre élhetetlenebb világban, ami egyre nehezebbnek bizonyul (lásd: túlzsúfolt városok, migránsválság, stb.).

Alacsony hatékonyság

Sokan nem tudják, de a fenntarthatóság eléréséhez már az összes szükséges technológia rendelkezésünkre áll (pl. permakultúra, fogamzásgátló, hidropónia, 3D-nyomtatás, stb.), csak nem alkalmazzuk azokat kellően széleskörben (elavult értékrend, tájékozatlanság, pénzszűke, vagy profitérdekek miatt). Egy egyszerű példa: az emberek többsége még nem is hallott a bioműanyagokról vagy az ehető evőeszközről, ám nincs rajtuk annyi profit, mint a műanyageszközökön. Sőt, manapság a sokat átkozott olaj dominál a közlekedésben és élelmiszertermelésben, és még mindig vannak beruházások az olajszektorban, pusztán azért, mert egyáltalán várható valamennyi profit.

Egyenlőtlenség

Az sem világos sokak számára, hogy még a jelenlegi, nem fenntartható módszerek mellett elég élelmiszer és lakás jutna minden embernek (legalábbis egyelőre), csak az elosztással van baj (vagyis a gazdasági rendszerrel).[6][7] Ezért sokan azt hiszik, hogy a verseny és a nélkülözés elkerülhetetlen. Többek között ezért nem követelik a progresszív adórendszert, a szegénység eltörlését, és ezért háborodnak föl, ha valaki a hajléktalanság felszámolásáról beszél, mondván „nehogy már azok ingyen lakhassanak, amikor én még most is nyögöm a lakáshitelt!”. Bele sem gondolnak, hogy eleve abszurd, hogy ilyen magas termelékenység mellett évtizedekig kelljen fizetni egy lakásért, ahogy abba sem, hogy szinte bárki bármikor utcára kerülhet, ha elveszíti az állását. A lakhatás biztosítása egyébként valójában olcsóbb volna az államnak, mivel a hajléktalansághoz több kiadás fűződik (pl. sürgősségi ellátás, detoxikáló, pszichiátria, hajléktalanszállók, stb.).[8] Érdemes hozzátenni, hogy hosszútávon csak akkor tartható fenn a bőség, ha elérjük a fenntarthatóságot. Ennek kulcselemei a biogazdálkodás, a nonprofit gazdálkodás, a megújuló energia, valamint a családtervezési lehetőségek megteremtése. A számítások alapján elmondható, hogy ha minden nő hozzájutna a fogamzásgátlókhoz és a középiskolai képzéshez, akkor megállna a globális népességnövekedés.

Gazdasági összefüggések

Az utolsó, és egyben legnagyobb gazdasági hatással rendelkező tévhit, hogy a bankok a betétesek pénzét adják kölcsön. Nem is lenne olyan rossz, ha így lenne. Ám néhány száz éve nem így van, ugyanis tartalékrátás bankrendszert alkalmazunk, ahol a bank a „kölcsönök” nyújtás esetén jobbára új (számla)pénzt teremt. Ez a pénz persze jellemzően nem az egészségügyre vagy az oktatásra fordítódik (mert a közszféra jellemzően nem hoz profitot). Még a politikusok többsége is azt hiszi, hogy pénzt csak az állam teremthet.[9] Nem sok értelme van a választásoknak úgy, hogy a politikusok se tudják, hogy működik a gazdaság. Csak csodálkozunk, hogy nem tudjuk felszámolni a szegénységet, vagy hatékonyan csökkenteni az államadósságot, miközben azt érezzük, hogy mindenre van pénz, csak arra nem, amire kéne. Nos, az ok nem más, mint a hitelpénzrendszer és banki profit kombinációja. Ezt fontos megérteni társadalmi szinten, és utána egyszerűen be kell tiltani. Svájcban pl. már elég aláírást összegyűjtöttek egy népszavazáshoz, ami a hitelpénzrendszer eltörlésére irányul,[10] Izlandon pedig kidolgoztak egy erre vonatkozó pénzügyi reformot a miniszterelnök megbízására.[11] Reális alternatívát jelent a növekedés-őrület előtti pénzrendszerhez való visszatérés, vagyis a pénzteremtés és a kamatszedés visszadelegálása az újraelosztást végző szervezeteknek (állam, ökormányzat). Így a kamat egy adónemmé válik, és a megfizetéséhez nem szükséges növelni a gazdaság méretét.[12]

[1] http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/world_footprint/
[2] http://research.stlouisfed.org/fred2/graph/fredgraph.png?graph_id=103496
[3] http://news.stanford.edu/2015/06/30/hiking-mental-health-063015/
[4] https://www.youtube.com/watch?v=atvlVZsBLSM
[5] http://www.cnbc.com/2014/09/08/the-stock-gap-american-stock-holdings-at-18-year-low.html
[6] http://www.theguardian.com/environment/2013/jan/10/half-world-food-waste
[7] http://www.theguardian.com/society/2014/feb/23/europe-11m-empty-properties-enough-house-homeless-continent-twice
[8] http://www.motherjones.com/politics/2015/02/housing-first-solution-to-homelessness-utah
[9] http://positivemoney.org/2014/08/7-10-mps-dont-know-creates-money-uk/
[10] http://www.telegraph.co.uk/finance/economics/11999966/Switzerland-to-vote-on-banning-banks-from-creating-money.html
[11] https://eng.forsaetisraduneyti.is/media/Skyrslur/monetary-reform.pdf
[12] http://kovasz.uni-corvinus.hu/kov13/kennedy.html