Útmutató a rendszertől való függetlenedéshez

Nagy öröm a kiskertA felmérések szerint az emberek többsége nem szereti munkáját, és csak azért végzi, hogy eltartsa magát, és családját. Ez nem csak stresszt, és így egészségügyi kockázatot jelent, de mivel a piacgazdaságban a gazdasági folyamatok nem fenntarthatóak, így akaratlanul is hozzájárulunk a környezetromboláshoz és a nyersanyagok kimerüléséhez (miközben a megtermelt javak jó részének nincs semmilyen társadalmi haszna).

Az ördögi kört csak úgy tudjuk megszakítani, hogy kitörünk ebből a rendszerből, amit viszont csak fokozatosan tudunk megtenni. Először pl. csak a szabadidőnket (elsősorban a hétvégénket) használhatjuk fel arra, hogy megteremtsük az alapjait annak, hogy új életet kezdjünk, aztán ha már megvannak a biztos alapjai, akkor rájövünk, hogy hirtelen az összes időnk szabadidő lett, és magunknak oszthatjuk be, anélkül, hogy túlélésünkért kellene aggódnunk (ez az igazi szabadság).

Megjegyzés: a rendszertől függetlenedők életminőséget óriási mértékben javítja, ha atomizált családok helyett közösségekben gondolkodunk, mert úgy sokkal több szaktudás, erőforrás, és munkaerő kerül a közösbe, így az önellátásnál egy sokkal magasabb szinten élhetünk, és jóval több lesz a szabadidőnk. A függetlenedési folyamatban tehát a közösségszervezés rendkívüli fontossággal bír. Fontos megértenünk, hogy társas lények vagyunk, és boldogulásunk végett mindig támaszkodnunk kell valakire; ha nem a munkaadónkra, akkor a közösségre, amelyben élünk (az ember ugyanis testileg-szellemileg úgy fejlődött, hogy csoportokban a legnagyobb az esélye a túlélésre – nem véletlen, hogy boldogságunk alapja a társas kapcsolataink minősége).

Néhány példa a közösségi gazdaságszervezésre:

1) Nem kell egy családnak beszereznie az összes szükséges szerszámot, ha egy nagyobb közösség a könyvtárak mintájára szerszámkölcsönzőt alapít, és a szerszámokat így kölcsönzik. Nyilván nem minden szerszámra van mindig mindenkinek szüksége ugyanis.

2) A megfelelő szakember és szerszámgépek rendelkezésre állása mellett nyílt forrású gépeket (pl. Open Source Ecology) és nyílt forrású elektronikus eszközöket (pl. LittleBits) lehet építeni közösségi használatra, amelyek sokkal olcsóbbak és tartósabbak, mint a kereskedelemben kaphatók (mivel eleve tartósságra vannak tervezne, nem pedig azért, hogy minél több profitot hozzanak).

Útmutató: http://www.agraroldal.hu/munka-vagy-elet_img-1.html

Egy újonnan alakuló, nonprofit gazdálkodáson alapuló közösség, ami még felvesz újabb családokat tagoknak (2017): http://www.bosegkertje.hu/egyensuly-tanya/

Közösségi Mezőgazdálkodás

A Közösségi Mezőgazdálkodás rendszere

Közösségi Mezőgazdálkodás - TZM MAGYARORSZÁGA Közösségi Mezőgazdálkodás alapvetően arra fókuszál, hogy egy helyi közösség számára jó minőségű ételeket termeljen, gyakran bio-, vagy biodinamikus termelési módszereket alkalmaz, és tagjai közt megosztja a kockázatot. Ez a fajta termelési módszer a szokásosnál jóval nagyobb mértékben bevonja a termelésbe a fogyasztókat és részjegyeseket, ami egy erős termelő és fogyasztó közötti kapcsolatot eredményez. A modell magában foglalja egy fogyasztói csoport kiépítését, akik hajlandóak támogatni az idény költségeit, hogy minőségi ételekhez jussanak. A rendszernek számos variációja van olyan szempontból, hogy a farm büdzséjét hogyan támogatják a fogyasztók, és hogy a termelők hogyan szállítják a terményeket.  Magyar Közösségi Mezőgazdálkodás projektek.

Szerkezet

Az Egyesült Államokban a Közösségi Mezőgazdálkodást folytató farmok jelenleg három közös jellemzővel bírnak: a közösségre és a helyi terményekre fektetett hangúly, a részjegyek vagy előfizetések idény előtti értékesítése, és heti kiszállítás a tagok/előfizetők számára. Noha a pontos működési feltételek farmonként eltérnek, és folyamatosan fejlődnek, ez a három jellemző megmaradt. A Közösségi Mezőgazdálkodás működése négy gyakorlati elemre épül: a gazdáknak ismernie kell a közösség igényeit, a fogyasztók számára lehetőséget kell biztosítani, hogy elmondhassák, mik az igényeik és a pénzügyi korlátaik, a gazdák és fogyasztók közötti kötelezettség-vállalásoknak egyértelműnek kell lennie, és a gazdák szükségleteit is figyelembe kell venni.

Ezek alapján négy fő típusa alakult ki a Közösségi Mezőgazdálkodásnak:

  • Termelői vezetésű: A termelő hozza létre és tartja fenn a KM-rendszert, maga keres új tagokat, és menedzseli a gazdasági folyamatokat.
  • Fogyasztói vezetésű: A helyi lakosok hozzák létre és tartják fenn a KM-rendszert, szerződtetnek gazdákat, és a gazdasági folyamatokat maguk menedzselik.
  • Termelői együttműködés: Több farmer hozza létre és tartja fenn a KM-rendszert.
  • Termelői-fogyasztói együttműködés: A gazdák és a helyi lakosok közösen hozzák létre és menedzselik a KM gazdasági folyamatait

Sok KM-en belül létezik a tagok egy kis, aktív csoportja, akik segítenek a döntéshozatalban, ideértve a marketing-, az elosztási, az adminisztrációs, és a közösségszervezési feladatokat. Az a tapasztalat, hogy azok a KM-ek a legsikeresebbek, amelyekben van egy ilyen belső csoport (noha 1999-ben a KM-ek 72%-ban nem volt ilyen). Az ilyen csoportokkal rendelkező KM-ek közül is a termelői-fogyasztói együttműködési alapon szervezettek a legsikeresebbek.

Háttér

Az USA-ban a Közösségi Mezőgazdálkodást nagyban befolyásolták Rudolf Steiner, egy osztrák filozófus gondolatai. Szerinte egy KM három legfontosabb célja a következők:

  • Új tulajdonforma kialakítása: A földet a közösség által közösen kell birtokolni, amit a gazdáknak adnak bérbe (van már ilyen; „osztatlan közös tulajdon”).
  • Új együttműködési forma kialakítása: az emberi kapcsolatok hálózatának át kell vennie a hagyományos, munkaadó-munkavállaló jogviszonyt
  • Új gazdasági forma kialakítása: A gazdaságot nem profit-alapon kellene szervezni, hanem az emberek (és a művelésbe bevont föld) szükségleteire kell alapozni.

A Közösségi Mezőgazdálkodások száma folyamatosan nő, noha leggtöbbjük nagyban eltér az eredeti koncepciótól, és kereskedelmi alapon működik. Ez végül háromféle KM kialakulásához vezetett. Az első, piaci típus esetén a vállalkozás közösségi mivoltára csupán hasznos marketing-startégiaként tekintenek, nem pedig egy alternatív gazdasági formaként. A második a funkcionális típus; van egyfajta kapcsolat és szolidaritás a termelő és a fogyasztók között, de ez nem terjed ki a menedzselésre, vagy az adminisztrációra. Ez a leggyakorib típus. A harmadik pedig az együttműködő típus, és ez áll legközelebb a KM eredeti céljaihoz, ahol a termelő és a fogyasztó valóban együttműködik, és egy közösséghez tartozónak érzi magát.

Elosztás és marketing

A KM osztalékai eredetileg terményekre vonatkoztak. Az utóbbi években ezek diverzifikálódtak, és már nem termény jellegű termékek is idetartoznak, mint pl. tojás, hús, virágok, méz, tejtermékek, és szappanok. A részjegyek ára változó lehet. Jellemzően úgy árulják őket, mint teljes részjegy, ami 2-5 ember élelmezését biztosítja, és fél részjegy, ami 1-3 emberét. Az árak 200-tól 500 dollárig terjednek. A teljes részjegyek mediánja 400$, a fél részjegyeké pedig 250$. A részjegyek ára jellemzően a fix költségektől függ, de befolyásolják más KM-ek részjegyeinek árai, a változó költségek, piaci hatások, és a közösség jövedelmi szintje. Az osztalékot különböző módokon osztják el, de leggyakrabban hetente. A legtöbb KM esetében a farmon lehet fölvenni, de regionális elosztóhelyekre is szokták vinni, vagy közvetlenül a fogyasztók házához, munkahelyére, esetleg a helyi termelői piacra. A KM farmjait és részjegyeit különböző módon népszerűsíti, pl. helyi termelői piacokon, éttermekben, bioboltokban, helyi kisboltokban, stb. A KM-ek gyakori problémája a túltermelés. A fennmaradó részt egyéb módokon igyekeznek értékesíteni, pl. kiviszik a helyi piacra, de olykor csak odaadják egy élelmiszerbanknak.

Hogyan kapcsolódik az Erőforrás Alapú Gazdasághoz?

A Közösségi Mezőgazdálkodás kiváló közösségépítő, jól kombinálható a nyílt forrású gépekkel és építési módszerekkel, és remek alapot nyújt arra, hogy a közösség elkezdjen áttérni az Erőforrás Alapú Gazdaság megvalósítására (biztos háttér mellett nagyfokú kooperáció révén egyenként megteremtve a hozzáférési bőséget az egyes javakból). Mivel gyakori a túltermelés, célszerű a KM-ek hálózatba szervezése, hogy természeti károk esetén akár egymást is kisegíthessék.