Hogyan tegyük rendbe a világot?

Hogyan tegyük rendbe - TZM

Hogyan tegyük rendbe a világot? Ki mit mond erről?

Egy biztos, a dolog rendkívül összetett, és rendszerszintű gondolkodást igényel. Mindenesetre itt lesz néhány fontos kezdeményezés, ami a maga nemében rendkívüli, ám ne feledjük, minderre együtt van szükség, ha meg akarjuk fordítani az összeomlás felé tartó trendeket, és egy jobb, igazságosabb, boldogabb világot szeretnénk teremteni. A Mozgalom még ennél is tovább megy, mivel a közösségi gazdálkodást nem tekinti a gazdasági fejlődés végpontjának; idővel kiválhat belőle az Erőforrás Alapú Gazdaság, ami a tudományos módszeren alapul, így önmagát fejleszti. A lényeg, hogy felismerjük: minden ember közös érdeke az életminőség fenntartható módon történő javítása. Ez a világmegváltás kulcsa.

Gazdaság

Leonardo DiCaprio: fogyassz hatékonyabban – mert az is csökkenti a hulladék mennyiségét és a szennyezés mértékét (pl. bioétel, bioműanyag, megújulók, stb.).[1]
Minimalista mozgalom: fogyassz kevesebbet – mert a boldogság úgysem a fogyasztásból, hanem az egészséges, szeretetteljes emberi kapcsolatokból fakad.[2]
Open source mozgalom: termelj hatékonyabban – mert így kevesebb energia fogy, és kevesebb hulladék keletkezik, ill. használjunk nyílt forrású dizájnokat.[3]
Nonprofit közösségi vállalkozások: termelj nonprofit alapon – mert a profit az emberek és a természet kizsákmányolására ösztönöz, ám tulajdonosként fizetést is adhattok magatoknak profit helyett.[4]
You and iCC: termelj karbonsemlegesen – mert ha a fenntarthatóságra törekszel, minden bizonnyal olyan termékeket és szolgáltatásokat vásárolsz, amik a legkevesebb káros hatást gyakorolják a környezetre, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátását. Számold ki saját, vagy vállalkozásod karbonlábnyomát, csökkentsd, redukáld nullára (közvetve), és győzd meg barátaidat, hogy tegyék ugyanezt.[5]

Társadalom

Nemnövekedés mozgalom: termeljünk kevesebbet – mert az szennyezéssel jár, ill. vezessük be az alapjövedelmet és a jövedelmi plafont az egyelőtlenség miatt.[6]
Positive Money: használjunk adósságmentes pénzt – mert a kamat társadalomellenes, és a törlesztéshez növekedni kell, ami növekvő környezetpusztítást okoz.[7]
The Equality Trust: osszuk el egyenlőbben (a pénzt) – mert mint kiderült, minél nagyobb az egyenlőtlenség, annál rosszabbak a társadalmi mutatók, azaz a jólét.[8]
Alfie Kohn: ne versenyezzünk – mert valójában nincs is előnye (sőt, a tanulást és a kreativitást kifejezetten hátráltatja), bőség mellett indokolatlan, ráadásul ha egy ország kiszáll a versenyből, akkor az államnak sem kell további hiteleket felvennie.[9]

Ökológia

Átalakuló Közösségek: alakítsunk helyi közösségeket – mert a közösség társadalmi és gazdasági erejére támaszkodva függetlenedhetünk a rendszertől.[10]
Közösségi Támogatású Mezőgazdaság: termeljük az ételt közösségi alapon – méghozzá lokálisan, mert így fenntarthatóbb, és biztosan egészséges.[11]
Vegán/Vegetáriánus mozgalom: együnk kevesebb húst – mert az állatok sok földterületet, kalóriát és vizet igényelnek (az állattartás etikai kérdéseket is fölvet).[12]
BOCS Civilizációtervezés Alapítvány: ne népesedjünk túl – mert erdőirtásához, talajpusztuláshoz, szűkösséghez, erőszakhoz és háborúhoz vezet, pedig ezeket szeretnénk elkerülni.[13] Ez a gazdag országok felelőssége, mert a szegény nőknek egyszerűen nincs pénze fogamzásgátlóra, vagy akadozik az ellátás, szóval a segélyszállítmányok mellé küldjünk fogamzásgátlót is! 😉

Érdemes megjegyezni, hogy bár a gazdaság a társadalom alrendszere, ami pedig az ökológia alrendszere, a Mozgalom egyik módszerről vagy szintről sem tartja úgy, hogy ha csak arra koncentrálnánk, akkor minden megoldódik. Nem mondja azt sem, hogy mindenki végletekig menően kövesse az összes itt idézett módszert. Egy példa: az állattartás ökológiai hatásának ismeretében van, aki vegetáriánus lesz, van aki csak a marhahúsról szokik le, és persze van, aki egyáltalán nem változtat étkezési szokásain. Ez alapvetően nem is gond, mivel szerencsére nem a veganizmuson áll vagy bukik az ember, és a földi élet sorsa (és ez egyenként igaz a többire is). Ugyanakkor minél többet minél inkább magunkévá teszünk, és ezekről másoknak is beszélünk, ill. példát mutatunk, annál könnyebb dolgunk lesz az elkövetkező évtizedek során (és persze gyermekeinknek). Saját, ill. közösségünk élete szempontjából már az is sokat számít, hogy elkezdünk komposztálni, vagy létrehozunk egy közösségi kertet, netán megegyezünk a városvezetéssel, hogy inkább gyümölcsfákat ültessenek a közterületeken. Alapvetően nem azon múlik a siker, hogy mint egyén, háztartás vagy közösség konkrétan miből mennyit fogyasztunk, és mit hogyan szervezünk helyben, hanem hogy ezeket az összefüggéseket minél több emberrel megértessük, arra biztatván őket, hogy ők is beszéljenek erről másokkal (pozitív kommunikációval, a közös érdekre alapozva). A cél, hogy minél előbb elérjünk egy kritikus tömeget, ami a szociológiai kutatások alapján kb. 10%.[14]

Források:
[1] https://www.youtube.com/watch?v=B4X8P_x2AbQ
[2] https://www.ted.com/talks/graham_hill_less_stuff_more_happiness?language=hu
[3] http://www.ted.com/talks/yochai_benkler_on_the_new_open_source_economics?language=hu
[4] http://www.inspi-racio.hu/index.php/koezoessegi-vallalkozas/koezoessegi-vallalkozas-fejlesztes/mi-a-koezoessegi-vallalkozas
[5] http://youandicc.com/?lang=hu
[6] http://epa.oszk.hu/01700/01739/00085/pdf/EPA01739_eszmelet_2013_100_tel_mell.pdf
[7] http://positivemoney.org/
[8] https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu
[9] http://www.alfiekohn.org/article/case-competition/?print=pdf
[10] http://kozossegek.atalakulo.hu/
[11] http://tudatosvasarlo.hu/cikk/kozossegi-mezogazdasag-peldak-europabol-es-itthonrol
[12] http://www.vrg.org/nutshell/vegan.htm
[13] http://bocs.eu/
[14] https://www.sciencedaily.com/releases/2011/07/110725190044.htm

Útmutató a rendszertől való függetlenedéshez

Nagy öröm a kiskertA felmérések szerint az emberek többsége nem szereti munkáját, és csak azért végzi, hogy eltartsa magát, és családját. Ez nem csak stresszt, és így egészségügyi kockázatot jelent, de mivel a piacgazdaságban a gazdasági folyamatok nem fenntarthatóak, így akaratlanul is hozzájárulunk a környezetromboláshoz és a nyersanyagok kimerüléséhez (miközben a megtermelt javak jó részének nincs semmilyen társadalmi haszna).

Az ördögi kört csak úgy tudjuk megszakítani, hogy kitörünk ebből a rendszerből, amit viszont csak fokozatosan tudunk megtenni. Először pl. csak a szabadidőnket (elsősorban a hétvégénket) használhatjuk fel arra, hogy megteremtsük az alapjait annak, hogy új életet kezdjünk, aztán ha már megvannak a biztos alapjai, akkor rájövünk, hogy hirtelen az összes időnk szabadidő lett, és magunknak oszthatjuk be, anélkül, hogy túlélésünkért kellene aggódnunk (ez az igazi szabadság).

Megjegyzés: a rendszertől függetlenedők életminőséget óriási mértékben javítja, ha atomizált családok helyett közösségekben gondolkodunk, mert úgy sokkal több szaktudás, erőforrás, és munkaerő kerül a közösbe, így az önellátásnál egy sokkal magasabb szinten élhetünk, és jóval több lesz a szabadidőnk. A függetlenedési folyamatban tehát a közösségszervezés rendkívüli fontossággal bír. Fontos megértenünk, hogy társas lények vagyunk, és boldogulásunk végett mindig támaszkodnunk kell valakire; ha nem a munkaadónkra, akkor a közösségre, amelyben élünk (az ember ugyanis testileg-szellemileg úgy fejlődött, hogy csoportokban a legnagyobb az esélye a túlélésre – nem véletlen, hogy boldogságunk alapja a társas kapcsolataink minősége).

Néhány példa a közösségi gazdaságszervezésre:

1) Nem kell egy családnak beszereznie az összes szükséges szerszámot, ha egy nagyobb közösség a könyvtárak mintájára szerszámkölcsönzőt alapít, és a szerszámokat így kölcsönzik. Nyilván nem minden szerszámra van mindig mindenkinek szüksége ugyanis.

2) A megfelelő szakember és szerszámgépek rendelkezésre állása mellett nyílt forrású gépeket (pl. Open Source Ecology) és nyílt forrású elektronikus eszközöket (pl. LittleBits) lehet építeni közösségi használatra, amelyek sokkal olcsóbbak és tartósabbak, mint a kereskedelemben kaphatók (mivel eleve tartósságra vannak tervezne, nem pedig azért, hogy minél több profitot hozzanak).

Útmutató: http://www.agraroldal.hu/munka-vagy-elet_img-1.html

Egy újonnan alakuló, nonprofit gazdálkodáson alapuló közösség, ami még felvesz újabb családokat tagoknak (2017): http://www.bosegkertje.hu/egyensuly-tanya/