Mérföldkövek

A fenntarthatóság felé vezető út mérföldkövei

A fenntarthatóság felé vezető út mérföldkövei

Az ökolábnyom-számítás alapján az emberiség súlyosan túlterheli a Földet (2016-ban 170%-ban),[1] ami a fenntarthatóság ellentéte. Ugyanígy a legtöbb ország túlterheli saját területét (háromnegyedük).[2] Emiatt fogy a természeti tőke (pl. erdők, halászterületek), és felhalmozódik a hulladék a környezetünkben (pl. műanyagok, szén-dioxid).

Ráadásul az ökolábnyom-számítás túlontúl optimista, mivel a megfelelő minőségű adatok híján a biokapacitásba (eltartóképességbe) beleszámolja a nem megújuló erőforrások (pl. kőolaj, földgáz, rétegvizek) által biztosított mezőgazdasági hozamot is. Pedig a biokapacitás azt hivatott megmutatni, hogy a természetnek mekkora az eltartóképessége a megújuló erőforrások révén.

Amíg nem érjük el a fenntarthatóságot, addig a civilizációs összeomlás elkerülhetetlen, és csupán idő kérdése. Ám ahelyett, hogy annak elérése felé haladnánk, globális szinten népességnövekedés, a fejenkénti fogyasztás növekedése, valamint a növekedésalapú gazdasági rendszer megtartása miatt szinte évről évre egyre távolabb kerülünk attól. Más szóval, évről évre égyre gyorsabban száguldunk a globalizálódott civilizáció összeomlása felé. (Csupán válságok idején esik vissza valamelyest az emberiség teljes ökolábnyoma, de azokból minél előbb szeretnénk kimászni).

A számok makacs dolgok. Nagyon nagy a baj, és már az élet minden területén a fenntarthatóságra kell koncentrálni ahhoz, hogy elérhessük. Az ökológiai túllövésnek csupán egy aspektusa a klímaváltozás. Ha csak megújulókra és nukleáris energiára cserélnénk a fosszilis tüzelőanyagokat, de közben tovább nőne a népesség vagy a gazdaság, akkor tiszta energiát használva élnénk föl-, és szennyeznénk el a természetet. Az alábbiakban sorra vesszük mindazokat a mérföldköveket, amiket el kell érnünk ahhoz, hogy megvalósuljon a fenntarthatóság. Ünneplésre méltó lesz, ha bármelyiket is elérjük – ebben az esetben a mérföldkő elé kerül egy pipa (✓).


Népesedés

[  ] A fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása minden ember számára
(Jelenleg több, mint 270 millió nő nélkülözi a fogamzásgátlás eszközeit és a tudást.[3])

[  ] Annak biztosítása, hogy minden lány elvégezze a középiskolát
(Jelenleg kb. félmilliárd lány írástudatlan[2])

[  ] A childfree (gyermekmentes) mozgalom társadalmilag elfogadottá válik a legtöbb társadalomban

[  ] Az 1.0 TTR elérése az országok túlnyomó többségében állami célkitűzés (a fenntarthatóság eléréséig)
(TTR: Teljes Termékenységi Ráta, vagy egy nőre jutó gyermekszám)

[  ] Az „Egy bolygó, egy gyermek” szlogen társadalmi alapértékké válik szinte minden társadalomban

[  ] A világnépesség (természetes fogyás révén) eléri a 4,5 milliárdot
(Az ökolábnyom-számítás alapján 2,75 gha/fő (2016)[4] mellett ez elég lenne a fenntarthatósághoz.)

[  ] A világnépesség (természetes fogyás révén) eléri a 3,5 milliárdot
(Az OurWorldInData adatai alapján ennyi embert lehetne etetni műtrágyák nélkül.[5])

[  ] A világnépesség (természetes fogyás révén) eléri a 2 milliárdot
(Az OurWorldInData adatai alapján ennyi embert lehetne etetni olaj és műtrágyák nélkül.[5])

[  ] A 2.1-es TTR elérése és fenntartása állami célkitűzés az országok túlnyomó többségében
(a fenntarthatóság elérése után)

[  ] A „Kettő elég” szlogen társadalmi alapértékké válik a társadalmak túlnyomó többségében

Túlnépesedés

Fogyasztás

[  ] A hazai, illetve helyi termékek előnyben részesítése társadalmi alapértékké válik

[  ] A Black Friday és a Valentin-nap, valamint a karáncsonyi ajándékozás eltűnése

[  ] A státuszszimbólumok vásárlásának/fenntartásának (pl. luxustermékek, gyep, stb.) eltűnése

[  ] A minimalizmus társadalmi alapértékké válik a legtöbb társadalomban

[  ] Az épületek energiahatékonyságának növelése állami célkitűzéssé válik a legtöbb országban

[  ] Az épületek energiahatékonyságának növelése társadalmi alapértékké válik

[  ] A szarvasmarha fogyasztásának kerülése társadalmi alapértékké válik a legtöbb társadalomban

[  ] Az emlősök fogyasztásának kerülése társadalmi alapértékké válik

[  ] A melegvérű állatok fogyasztásának kerülése társadalmi alapértékké válik
(A hidegvérű állatok viszonylag hatékonyan hasznosítják táplálékukat.[6][7])

Fogyasztás és hulladék


Gazdaság

[  ] A gazdaság relokalizációja állami célkitűzéssé válik az országok túlnyomó többségében
(úgy, ahogy most a gazdasági növekedés állami célkitűzés, mégha önpusztító is)

[  ] A lokális gazdaság társadalmi alapértékké válik a társadalmak túlnyomó többségében

[  ] A pénzrendszer visszaáll a 100%-os tartalékrátára (erős ellenérdekek miatt nem valószínű)

[  ] A törvény nem követeli meg az ügyvezetőktől a profitmaximalizálást (ellenérdekek)

[  ] A jogi személyiséggel rendelkező vállalkozási formák (Kft., Rt.) betiltása (ellenérdekek)

[  ] A nonprofit közösségi vállalkozások és a helyi pénzek társadalmi alapértékké válnak

[ ] A gazdasági növekedés hajszolása megszűnik állami célkitűzésnek lenni*
(Ez még magának az államnak sem érdeke, mert a nagyobb gazdaság több adóbevétel jelent.)

[  ] A társadalmi mutatók** fenntartható módon történő javítása állami célkitűzéssé válik

[  ] A társadalmi mutatók fenntartható módon történő javítása társadalmi alapértékké válik

*A gazdaság valójában nem ’termel’, csak átalakít; a természeti erőforrásokat alakítja át energia segítségével javakká, amiket pozitív érzelmek keltésére használunk, és mindeközben hulladék keletkezik. Mivel a gazdaság alapja a természeti erőforrások, amik a Földön végesek, így a végtelen gazdasági növekedés lehetetlen.

**A társadalmi mutatók (vagy közegészségügyi mutatók) a társadalmak egészségét tükrözik. Számos ilyen muatató létezik, pl. születéskor várható élettartam, egészségben eltöltött évek száma, tinédzserkori terhességek-, függőségek-, mentális betegségek-, gyilkosságok előfordulási aránya, bebörtönzöttek aránya, stb. Tudj meg többet: Richard Wilkinson: Hogyan árt az egyenlőtlenség a társadlomnak? (TED előadás)

 

Növekedésalapú gazdaság


Amennyiben szeretnél egyéb mérföldköveket is javasolni, írj nekünk!

A fenntarthatóság eléréséhez elengedhetetlen a népesedéssel (pl. Population Matters, BOCS Alapítvány), a fogyasztással (pl. minimalizmus) és a gazdasági szerkezettel foglalkozók (pl. TZM, Nemnövekedés mozgalom) összefogása. Ehhez célszerű volna egy, a három terület holisztikus szemléletét tükröző brand kialakítása. Erre javaslatunk az ‘Egyensúlyi Megközelítés a Népességhez, Gazdasághoz és Fogyasztáshoz‘ (ENGaF). (Angolul: ‘Equilibrium Approach to Population, Economy and Consumption’ (EPEC).)


Források:

[1] https://www.footprintnetwork.org/about-us/our-history/
[2] http://data.footprintnetwork.org/#/
[3] https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/family-planning-contraception

[4] https://worldliteracyfoundation.org/female-illiteracy/
[5] http://data.footprintnetwork.org/?_ga=2.87778459.282174876.1601658920-1806217886.1601658920#/countryTrends?cn=5001&type=BCpc,EFCpc
[6] https://ourworldindata.org/fertilizers
[7] https://www.aquaneo-techna.com/en/productivity/experts/feed-conversion-ratio-farmed-fish
[8] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7136006/