Hány embert képes eltartani a Föld?

Hány embert képes eltartani a Föld hosszútávon? A technokrata fantazmagóriák szerint akár 10 milliárdot is… Ám ha megpróbálunk a realitás talaján maradni, és az ökolábnyom-számítást vesszük alapul, akkor azt látjuk, hogy a jelenlegi egy főre jutó ökolábnyom (környezetterhelés) mellett kb. 4,5 milliárd ember élhetne a Földön fenntartható módon.[1][2] A globális egy főre jutó ökolábnyom ugyanis 2,75 gha/fő, az egy főre jutó biokapacitás (eltartóképesség) viszont csupán 1,63 gha/fő.[3] Az olvasó első gondolata biztos az, hogy „túl nagy” az emberiség egy főre jutó ökolábnyoma, és persze a fejlett társadalmak miatt. Bezzeg a szegény országok, ahol a lakosság nagy része nyomorog! Akik persze akkor sem élnének nagyobb lábon, ha megtehetnék, mert nekik ez így jó…

Fontos összefüggések:
Teljes Ökolábnyom = Népesség x Egy Főre Jutó Ökolábnyom
Teljes Ökolábnyom = Népesség x Fogyasztás x Hatékonyság

Ökolábnyom-nemnövekedés

Sokan nem tudják, de ugyanekkora egy főre jutó ökolábnyom mellett 60 éve még bőven belefértünk volna a Föld eltartóképességébe, mert akkor még feleennyien se voltunk, így több jutott egy emberre. Ráadásul az emberiség egy főre jutó ökolábnyoma 1973 óta nem nőtt. A nagyobb válságok idején (pl. olajválság, pénzügyi válság) kissé visszaesett, de aztán újra beállt a nagyjából 2,8 gha/fő szintre.[4] Ez nagyjából a brazil egy főre jutó ökolábnyomnak felel meg, illetve a magyar szint háromnegyedének.[5] Ez vagy azt jelenti, hogy hogy mi, magyarok, az osztrákok szegény szomszédai „túl sokat fogyasztunk”… Vagy azt, hogy a közel 50 éve állandó globális egy főre jutó ökolábnyom nem is olyan nagy, hisz még a miénknél is kisebb. (Aki szerint az előbbi, próbálja meg leszorítani az egyéni ökolábnyomát 1,6 gha alá, és miután megújuló energiával fűtött szalmabála házából otthonról dolgozó vegán minimalista lett, követelheti ugyanezt másoktól is).

A globális egy főre jutó fogyasztás persze nőtt az elmúlt évtizedek alatt, ám a technika fejlődése ellensúlyozta azt (pl. hatékonyabb termelés, energiatakarékos eszközök, stb.). Olyannyira, hogy a legtöbb fejlett országban már csökken a fejenkénti ökolábnyom (mint pl. az USA-ban vagy Németországban). Amit nem tudott ellensúlyozni a technika, az a népességrobbanás. A senki által nem kívánt, de mindenki életét megnehezítő népességnövekedést. Ennek az oka pedig az, hogy tabuként kezeljük a fogamzásgátlást, noha 1968 óta emberi jog.[6] A fejlett országokban többnyire hozzáférhető, és a nők használják is, ezért ott most nincs természetes népszaporulat. A szegény országokban viszont az eszközök, a tudás és a jogok híján még mindig zajlik a népességrobbanás – Főleg Afrikában és Indiában. Ez a gyarmatosítás legalattomosabb megnyilvánulása, hisz a túlnépesedés eleve szegénységcsapdába zárja a társadalmakat.

Globális egy főre jutó ökolábnyom és biokapacitás - TZM Magyarország
A globális egy főre jutó ökolábnyom és biokapacitás alakulása

Fenntarthatatlan szegény országok

Sokan azt sem tudják, hogy a szegény országok zöme a saját területükhöz mérve még így, szegényen, alacsony egy főre jutó fogyasztás mellett sem fenntartható. Például India egy főre jutó ökolábnyoma (1,2 gha/fő) elég alacsony ahhoz, hogy a globális egy főre jutó biokapacitás alatt maradjon (hurrá, éljünk úgy, mint az indiaiak!) Viszont annyira túlnépesedett az ország, hogy az ottani egy főre jutó biokapacitás még annál is alacsonyabb (0,4 gha/fő).[5] Ennél még a világ legszegényebb országának is nagyobb az egy főre jutó ökolábnyoma (0,48 gha/fő).[7]

Érdemes megemlíteni, hogy az emberi fejlettségi index (HDI) – ami az ENSZ által is használt mutatója annak, hogy mennyire élhető egy ország – korrelál az egy főre jutó ökolábnyommal.[8] Vannak országok, amik jóval alacsonyabb egy főre jutó ökolábnyom mellett tudnak ugyanakkora HDI-t produkálni, mint mások, ám egy bizonyos szint alatt ez egyszerűen nem megy. A HDI-nek négy szintje van (alacsony, közepes, magas, nagyon magas), és a legjobb kategóriában csak 3 gha/fő fölötti országok találhatóak (mint pl. hazánk). A „magas” kategóriát el lehet érni már 1,6 gha/fő mellett (pl. Srí Lanka),[9] ami biztató a szegény országok számára. Az viszont már kevésbé, hogy a jómódúak nemtörődömsége miatt még mindig nő a népességük, ezért egyre csökken az az egy főre jutó ökolábnyom, amit fenntarthatóság mellett elérhetnek (Srí Lanka nem fenntartható).[5]

A szegény országok fejlesztése kapcsán először is ebben kell segítenie az emberséges környezetvédőnek. A nemzések közel fele ugyanis még mindig a párok által nem kívánt.[10] Ez talán sokak számára meglepő, mert nem értik meg, hogy a gyerekért nem kell külön elmenni a boltba, mint egy új hűtőért. Épp fordítva; magától jön, és a pároknak folyamatosan meg kell előzni a fogantatását, kivéve, amikor készen állnak rá. És sajnos nem minden országban ingyenes a fogamzásgátló.

Globális teljes ökolábnyom és biokapacitás - TZM Magyarország
A globális teljes ökolábnyom és biokapacitás alakulása

Az emberiség bukása?

A globális egy főre jutó biokapacitás azóta csökken, mióta rendelkezésre állnak adatok.[4] Ez azért van, mert a teljes biokapacitás nem igazán nő, a népesség viszont annál inkább (mint láthattuk, az egy főre jutó ökolábnyom 1973 óta nem nőtt). Az adatok alapján a teljes biokapacitás 1960 óta kb. 30%-kal nőtt, a népesség viszont 150%-kal[2][4] – mindezt úgy, hogy igazából senki sem akarta, csak úgy megtörtént, mert nem foglalkoztunk a családtervezéssel.

A biokapacitás magától nem nőtt volna meg még ennyire sem; ez a növekedés mesterséges, ráadásul nem megújuló erőforrásokon alapul. (Mindez azt is jelenti, hogy az ökolábnyom-számítás túl optimista, vagyis még kevesebb embert tudna fenntartható módon eltartani a bolygó.) A két legfontosabb ilyen erőforrás a szénhidrogének, amiből műtrágyát gyártanak és a mezőgazdasági gépeket üzemeltetik, illetve a rétegvizek, amikkel öntöznek (vagy inkább csak öntöztek, ugyanis világszerte fogyóban van).

Az emberiség létszámának csökkenését valószínűleg ez utóbbi kritikus szintű fogyása fogja előidézni. Minden bizonnyal ez lesz az emberiség bukását okozó gőg (hubris). Amikor ugyanis az emberiség választás elé került, a családtervezés támogatása és a fenntartható visszavonulás helyett a további növekedést választotta, véges erőforrásokra alapozva.

Persze, a víztakarékosságra is vannak mindenféle világmegváltó ötletek, csak ezek vagy nem veszik figyelembe a termodinamika törvényeit, vagy nem a nyomorgó milliárdok pénztárcájára vannak szabva. Arról nem is beszélve, hogy amíg nő a népesség, addig minden egyéb téren tett erőfeszítés kárba vész… A legjobb, amit tehetünk, hogy gondoskodunk róla, hogy minél kevesebben, minél kevesebbet szenvedjenek – a fogamzásgátlás emberi jogának támogatása révén. A szegények érdeke itt egybeesik a jómódúakéval. Mert ha a természetre várunk, az nem csak 4,5 milliárdig fogja csökkenteni a népességet… és senki se higgye, hogy majd pont őt kíméli meg az élelmiszerár-robbanás, a járványok, a zavargások, és a háborúk!

A Növekedés Határai - TZM Magyarország
A növekedés határai


[1] https://www.footprintnetwork.org/about-us/our-history/
[2] https://data.worldbank.org/indicator/sp.pop.totl
[3] https://www.footprintnetwork.org/content/uploads/2019/05/National_Footprint_Accounts_Guidebook_2019.pdf (61.o)
[4] https://www.footprintnetwork.org/our-work/
[5] http://data.footprintnetwork.org/#/
[6] http://www.un.org/en/development/desa/population/theme/rights/
[7] https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_ecological_footprint
[8] https://www.footprintnetwork.org/2013/04/03/human-development-ecological-footprint/
[9] https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_Human_Development_Index
[10] https://www.guttmacher.org/fact-sheet/adding-it-up-contraception-mnh-2017

Újra elkezdett nőni az éhezés

A FAO adatai alapján 2015 óta újra elkezdett nőni az éhezők aránya, és száma is. A 21. században visszatér az éhezés?

Nézzünk szembe a realitásokkal: Az élelmiszertermelést nem megújuló erőforrásokra alapozzuk, mivel könnyen hozzáférhetőek. Ráadásul már annyian vagyunk, hogy ezek nélkül már nem is tudnánk eleget termelni. A megújuló erőforrások volumene már most is kevés volna (pl. felszíni vizek), vagy alkalmazásuk túl drága és körülményes lenne (pl. megújuló energia).

FAO: 2015 óta újra nő az éhezés
Forrás: http://www.fao.org/state-of-food-security-nutrition/en/

Energia

Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi energiát fordítunk az energiatermelésre, ugyanis a becslések alapján a komplex civilizációk az 5:1 arány alatt széthullanak (megj.: a pufferelt napenergia aránya ennél rosszabb).[1] A mai civilizáció is a korábbiak mintáját követi: könnyen kiaknázható energiaforrásokra alapozzuk az infrastruktúránkat, túlnépesedünk, feléljük a jó energiaforrásokat, majd jön az összeomlás.

Mivel a fosszilis tüzelőanyagok viszonylag olcsón rendelkezésre állnak, így rendkívül pazarló módon használjuk azokat. Főleg a mezőgazdaságban, ahol 10 egység szénhidrogén-energiát pazarlunk 1 egység élelmiszer-energia előállítására.[2] Ha egy róka 10-szer több energiát pazarolna egy egység élelmiszer-energia megszerzésére, igen gyorsan éhenhalna. Mi is csak addig tudjuk ezt csinálni, amíg gazdaságosan ki tudjuk termelni a fosszilis tüzelőanyagokat. Jórészt a könnyen hozzáférhető olaj tette lehetővé, hogy ekkorára duzzadjon a népesség, ám az újonnan talált olaj, illetve alternatívái ennél csak kevésbé hatékonyabbak (pl. megújulók, főleg tárolással együtt). Más szóval, könnyen kitermelhető, olcsó olaj nélkül nem lehet ennyi élelmiszert termelni.

Sajnos a vertikális hidroponikus farmok nem mentenek meg, mert rengeteg beton, acél, üveg, napelem, és terület szükséges hozzájuk (a napelemeknek), ráadásul még rosszabb az energiamérlegük, mint a gépiesített szabadtéri termesztésnek. Ugyanis ahelyett, hogy a napenergia közvetlenül érné a növényeket, a napelem és mesterséges világítás a java részét elpazarolja. Az ún. „növénygyárakban” termelt élelmiszerek alapvetően levélzöldségek és fűszerek, mivel ezek néhány hét alatt megnőnek, szinte az egész növény ehető, ami több, mint 95%-ban víz, és viszonylag jó áron eladható. Ám az emberiség túlélését biztosító gabonanövények termesztéséhez sokkal több terület, idő és energia szükséges, ezért távolról sem gazdaságos.[3]

Víz

Az édesvíz 70%-át a mezőgazdaság használja.[4] A népességrobbanás miatt a megújuló édesvíz-forrásokat (pl. folyók, tavak) egymás után terheljük túl (illetve szennyezzük el), így az öntözés már nagyobbrészt nem megújuló forrásokból történik (pl. rétegvizek). A Világbank adatai alapján például India öntözéses mezőgazdasági területeinek 60%-a, ivóvíz-ellátásának pedig 85%-a rétegvizeken alapul.[5] Már a fejlett országokban is problémát jelent a kutak kiszáradása (pl. USA),[6] és van olyan ország, ahol alig egy évtizedre elegendő víz maradt (pl. Szaúd-Arábia).[7]

Egyéb tényezők

Mindeközben a talajok kizsigerelése miatt zajlik az elsivatagosodás, és a klímaváltozás is korlátozza az termőképességet.[8][9] A tengerszint-emelkedés nem csak a kikötővárosokat, de az alacsonyan fekvő termőterületeket is veszélyezteti (pl. Banglades).[10] A rovarok pusztulása idővel súlyosan érinteni fogja a rovarbeporzású haszonnövényeket, miközben a nemzetközi kereskedelem révén behurcolt invazív fajok (pl. poloskák) is veszélyeztetik a termést. A tengerek felmelegedése és elsavasodása miatt pusztulnak a korallok és összeomlanak a tengeri ökoszisztémák, ami meggyorsítja az egyébként is túlhalászat sújtotta tengeri halpopulációk összeomlását. Ez pedig óriási probléma, mivel több, mint 4 milliárd ember fehérjebevitele függ a halászattól.[11]

Összefoglalás

Úgy tűnik, Malthusnak mégis igaza volt, csak nem számolt a Haber-Bosch eljárással és a dízeltraktorokkal. És bár nyertünk velük pár évtizedet, közben a népességfogyás feltételeinek megteremtése helyett felelőtlen módon hagytuk (hagyjuk) megtörténni a népességrobbanást, így csak még súlyosabb lesz az összeomlás. Mi a megoldás? Jó kérdés. A nukleáris energia segítene az energiagondokban és a klímavédelemben, ám a laikus többség tart tőle. A tengervíz sótalanítása enyhíthetné a vízhiányt, de az lenne a jó, ha nem kéne annyi. Az oktatás és fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása humanitárius kötelesség, csak sajnos nem csökkenti elég gyorsan a népességet, pedig jó volna megelőzni a vízért folyó háborúkat és a pusztító járványokat.


[1] http://euanmearns.com/eroei-for-beginners/
[2] https://sustainableamerica.org/blog/how-to-make-the-food-system-more-energy-efficient/
[3] https://www.youtube.com/watch?v=ISAKc9gpGjw (Why vertical farm won’t save the planet)
[4] https://www.worldbank.org/en/topic/water-in-agriculture
[5] https://www.khaleejtimes.com/international/india/with-fees-and-laws-india-rushes-to-save-vanishing-groundwater
[6] https://www.youtube.com/watch?v=RjsThobgq7Q (Pumped Dry)
[7] https://www.independent.co.uk/news/business/news/saudi-arabia-is-running-out-of-water-a6883706.html
[8] https://www.bloomberg.com/graphics/2018-climate-crops/
[9] https://www.reuters.com/article/us-eu-wheat-poll/eu-wheat-harvest-to-fall-due-heat-in-north-french-crop-damage-reuters-poll-idUSKBN1JV0Z0
[10] http://www.worldbank.org/en/news/press-release/2013/06/19/warming-climate-to-hit-bangladesh-hard-with-sea-level-rise-more-floods-and-cyclones-world-bank-report-says
[11] http://www.fao.org/news/story/en/item/248479/icode/