Klímavédelem – álmok és realitások

Az egyre szélsőségesebb időjárás okozta súlyosbodó károk és a nemzetközi klímamozgalmak révén ma már szinte mindenki tisztában van azzal, hogy egy emberokozta klímaválság van. Még az is, aki anyagi vagy politikai okokból tagadja, vagy kisebbíti jelentőségét. Ugyanakkor a párizsi klímakonferencia óta tovább nőtt a fosszilis energia fogyasztás[1] és a karbonkibocsátás.[2] Egyre többen követelnek lépéseket a kormányoktól és a vállalatoktól, és egyre több spontán kezdeményezés indul. De vajon mennyit ér a klímavédelem?  Van-e még esélyünk a globális trendek megfordítására, amik jelenleg az emberi civilizáció összeomlásához vezetnek? Megállíthatjuk a globális felmelegedést?

Beépített felmelegedés

Egy tavaly megjelent tanulmány alapján, ha megszűnne az aeroszolok kibocsátása (pl. ha leállnánk a szénerőművekkel és dízelautókkal, vagy ha teljesen megszűnne a fosszilis tüzelőanyagok használata), akkor nagyon rövid időn belül 0,5-1,1 °C-kal emelkedne meg a Föld átlaghőmérséklete. Az általunk kibocsátott aeroszoloknak ugyanis nettó hűtő hatása van. Ez alapján a 1,5°C-os célt már biztosan nem tudnánk elérni, és valószínűleg a 2°C-ost sem.[3]

De igazából már az is biztos, hogy a 2°C-ot is meghaladná az átlaghőmérséklet-emelkedés. Egy másik tanulmány alapján ugyanis még ha holnap le is állnánk a fosszilis tüzelőanyagok égetésével, még legalább 40 évig folytatódna a felmelegedés.[4] A légkörbe jutott extra szén-dioxid-mennyiségnek ugyanis az a hatása, hogy több hő marad a Föld légkörében, mint amennyit kisugároz az űrbe. Az egyensúly tehát fölborult, és a természetes folyamatok legjobb esetben is csak évezredek alatt tudnák kivonni az extra mennyiséget (pl. mészkőképződés, mészkővázas állatok tengerfenékre süllyedése, stb.).[4]

Közben a permafroszt olvad, és óriási mennyiségű metán kerül a légkörbe. Olyan sok, hogy ha mind kiszabadulna, és néhány évtized múlva szén-dioxiddá alakulna, akkor több, mint duplájára nőne a szén-dioxid légköri koncentrációja.[5] Márpedig a felmelegedés hatására ki fog szabadulni, ezért a klimatológusok legalább 4-6°C-os átlaghőmérséklet-emelkedéssel számolnak.[4] Mivel ez drámai változásokat okozna a mezőgazdasági produktivitásban, illetve annak földrajzi eloszlásában, ez a jelenlegi civilizációnk összeomlását hozná magával.

Megújuló energia - álmok és realitások - TZM
Mi lenne, ha áttérnénk a megújulókra?

Az energiatermelés is energiába kerül, és a kettő közötti különbség, vagyis a nettó energia alapvetően meghatározza a civilizációk komplexitását és fejlettségét. A megújulók pedig alacsonyabb nettó energiát nyújtanak. Ráadásul nem elég lecserélni a meglévő áramtermelő kapacitásokat megújuló erőművekre. Kiszámíthatatlanságuk miatt jóval többet kellene építeni, hogy este és szélcsendben is legyen elég energia, illetve óriási tárolókapacitásokat, hogy eltárolják a felesleget. Ha pedig a közlekedést is át akarnánk állítani elektromosra, akkor majdnem duplaannyi kapacitást kellene építeni. [6] És mindezt karban kell tartani. Az extra kapacitások és a tárolókapacitások tovább csökkentenék a rendelkezésre álló nettó energiát, ami a mainál egyszerűbb, kevésbé szofisztikált civilizációt jelent.[7] Más szóval, civilizációnk valószínűleg attól is darabjaira hullana, ha visszafognánk a fosszilis tüzelőanyagok használatát, és megpróbálnánk áttérni a megújulókra.

Olaj nélkül elkerülhetetlen volna a közlekedés és az áruszállítás drasztikus visszaesése. Viszonyításképp: az elektromos autók akkumulátorai nagyságrendileg tízszer nehezebbek a belső égésű autók teli tankjánál, de még így is kisebb a hatótávjuk. Az elektromos teherautók hatótávja egy dízelüzeműének hatoda,[8][9] ha pedig egy óceánjáró teherhajót akarnánk akkumulátorokkal felszerelni a hosszú útra, akkor nem is maradna hely a rakománynak.[7] A mezőgazdaság visszaeséséről nem is beszélve. A fejlett országokban kb. 10 kalória fosszilis energiát pazarlunk 1 kalória élelmiszer-energia előállítására, szállítására, feldolgozására, hűtésre, elkészítésére, stb.[7][10] (Megjegyzendő, hogy a legnagyobb élelmiszer-exportőrök fejlett országok, gépiesített mezőgazdasággal). Persze egyszer kénytelenek lennénk visszatérni a megújulókhoz, mert idővel csak a kitermelhetetlen fosszilis tüzelőanyag marad. Ám ez azt jelentené, hogy energetikai okokból töredékére csökkenne az élelmiszertermelési képességünk, és várhatóan újra megnövekedne a mezőgazdasági dolgozók aránya a társadalmakon belül. (A hozamokat pedig várhatóan tovább csökkentené a klímaváltozás, és a rétegvizek fogyása.)

Szén-dioxid megkötés - álmok és realitások - TZM

Meg tudnánk kötni a légköri szén-dioxidot?

Maga az emberiség is megpróbálhatja kivonni a szén-dioxidot a légkörből – az IPCC bele is vette ezt az elméleti lehetőséget a számításaiba.[11] Ám ezzel van egy „kis” gond. Történetesen az, hogy energiába kerül. Méghozzá rengeteg energiába. A fosszilis tüzelőanyagok használata rendkívül kényelmes dolog, hisz csak kiásunk valamit és elégetjük, amivel rengeteg energiát nyerünk. Ezzel szemben a szén-dioxid légkörből való kivonása rendkívül kényelmetlen, mivel energiát igényel, emiatt bármilyen termék készülne belőle, minden bizonnyal jóval körülményesebb és drágább volna előállítani, mint pl. szénből. De inkább el kellene ásni a végterméket, ami tényleg nem éri meg senkinek. Ezért ez inkább csak adományok révén, illetve az adófizetők pénzén volna megvalósítható. Ám ez azt jelentené, hogy annyival kevesebb energia és pénz jutna az egészségügyre, az iskolák üzemeltetésére, az infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére, stb.

A szén-dioxid megkötése pedig még több energiát emésztene föl, tovább csökkentve a hasznos munkára használható energia arányát. Amelyik ország foglalkozna ezzel, egyértelműen hátrányba kerülne a többivel szemben, így a játékelmélet alapján az emberiség valószínűleg nem csökkentené jelentős mértékben a szén-dioxid légköri koncentrációját.

Faültetés - álmok és realitások - TZM

A faültetés megmenthet minket?

A fák elvileg maguktól ki tudnák vonni a szén-dioxidot, csak el kell ültetni őket, aztán meg el kell ásni jó mélyre… Igen ám, csak ha a fosszilis tüzelőanyagok égetése és permafroszt olvadása miatt a légkörbe juttatott mennyiséget meg szeretnénk kötni, méghozzá belátható időn belül, akkor több százmillió évnyi biomasszát kellene egyszerre elhelyezni a Földön. Végül  meg kellene akadályozni, hogy a kifejlett fák széntartalma visszakerüljön a légkörbe. Vagy azt kell biztosítani, hogy a kidőlt fák széntartalma a talajban maradjon, vagy a kitermelt fákat el kell helyezni valamiféle hermetikusan elzárt régi bányába (pl. faszén formájában).

Megjegyzés: Hasonló a helyzet, mint a nukleáris hulladékkal. Bár utóbbi esetén elég volna néhány ezer év is,[12] és még ha ki is jutna, a kár lokalizált marad. Ráadásul a nukleáris hulladék igazából potenciális energiaforrás, mivel tenyésztőreaktorokban is felhasználható.

Mindeközben a szárazföldek javát már így is arra használjuk, hogy az óriásira duzzadt népességünket etessük. Persze a mezőgazdasági területek is alkalmasak szénmegkötésre a talajmegújító mezőgazdaság révén, ám ennek is megvannak a korlátai. A Project Drawdown alapján a világ legátfogóbb tanulmánya az egyes klímavédelmi módszerek potenciáljáról, és ez alapján megbecsülhető, mekkora hatása lenne, ha az összes szántót és legelőt átállítanánk talajmegújító gazdálkodásra. A tanulmány szerényen kb. 1 milliárd angol hold szántóval, és ugyanannyi legelővel számol, vagyis 4-4 millió km2-rel, ami kb. 23 Gt, ill. 16 Gt szén-dioxidot nyelne el 2050-ig.[13][14] A Földön viszont összesen kb. 14 millió km2 szántóföld, illetve 33 millió km2 legelő van,[15] így a regeneratív mezőgazdaságra való teljes áttéréssel 2050-ig kb. 90 Gt szén-dioxidot tudnánk megkötni, az irányított legeltetésre való átváltással pedig nagyjából 150 gigatonnát, vagyis összesen 240 gigatonnát. Viszonyításképp: az emberiség egyetlen év alatt több, mint 35 Gt szén-dioxidot bocsát ki,[16] így ez a két forradalmi változás mindössze 7 évnyi kibocsátás megkötésére volna elég.

Klímaválság - realitások - TZM

Össszefoglalás

Az eredmények alapján akármit teszünk klímaügyben, a Föld átlaghőmérséklete várhatóan legalább 4°C-kal növekedni fog, ami a jelenlegi komplex civilizáció végét jelentené. Ennek oka alapvetően a mezőgazdaságot érintő drámai mértékű és gyorsaságú változás. Ha megpróbálnánk leállni a fosszilis tüzelőanyagokkal, akkor is összeomlana a globalizálódott civilizáció, energetikai okokból. Az infrastruktúra és az intézmények ugyanis a fosszilis energia által biztosított magas nettó energia hányadon alapulnak. A szén-dioxid légkörből való mesterséges kivonása nem rentábilis, illetve tovább csökkentené a nettó energia arányát. Ezért a gazdasági szereplőknek várhatóan nem érné meg, a tevékenységet központilag végző civilizációk pedig hátrányba kerülnének a többivel szemben. A faültetés sem jelent megoldást, mivel egyrészt nincs elég hely többszáz millió évnyi vegetációnak, másrészt további kihívást jelent biztosítani azt, hogy a fák széntartalma ne kerüljön vissza a légkörbe. A regeneratív mezőgazdaságra való áttérés pedig csupán néhány évnyi kibocsátást tudna megkötni.

Ha kevesen lennénk, szinte bármit csinálhatnánk, a természet kibírná. De már olyan sokan vagyunk, hogy akármit csinálunk, nem bírja. A népesség ráadásul tovább nő, méghozzá úgy, hogy igazából senki sem akarja, ugyanis a nemzések közel fele nem kívánt.[17] Minél többen leszünk, amikor bekövetkezik az összeomlás, annál többen és annál kétségbeesettebben fognak küzdeni  a Föld megmaradt erőforrásaiért. Te mennyire vagy felkészült?

A jó hír - realitások - TZM

A jó hír

Néhány országban már csökken a népesség, ami egyrészt napról napra jobb feltételeket biztosít számukra a majdani összeomlás esetén, másrészt ezáltal jó példát mutatnak a világnak. A jó hír, hogy bármelyik és mindegyik ország népessége elkezdhet csökkenni, és ez humánus módon elérhető, egy méltatlanul elhanyagolt emberi jog biztosítása révén. Ennek alapja, hogy a világon mindenki számára biztosítsuk a fogamzásgátlás lehetőségét. Ez már 1968 óta emberi jognak számít,[18] noha sokan nem is tudják, hogy az. Jelenleg a globális teljes termékenységi ráta  2,43 [19] vagyis átlagosan ennyi gyermek jut egy nőre. Ha ez lecsökkenne 1 alá, akkor végre elkezdene csökkenni a világnépesség. Ez minden ember közös érdeke, és nem is lehetetlen, mivel néhány fejlett ország már elérte![20]

A legjobb, amit tehetünk, a kárenyhítés. Segítsd Te is a rászorulókat, és közvetve saját magadat és szeretteidet a fogamzásgátlás emberi jogának biztosítása révén! Tudd meg, hogyan: https://bocs.eu/


Források:

[1] https://ourworldindata.org/grapher/global-fossil-fuel-consumption
[2] https://ourworldindata.org/co2-and-other-greenhouse-gas-emissions
[3] https://www.scientificamerican.com/article/cleaning-up-air-pollution-may-strengthen-global-warming/
[4] https://theconversation.com/what-would-happen-to-the-climate-if-we-stopped-emitting-greenhouse-gases-today-35011
[5] https://www.wired.com/story/the-arctic-carbon-bomb-could-screw-the-climate-even-more/
[6] https://www.eia.gov/outlooks/aeo/data/browser/#/?id=15-IEO2019&region=4-0&cases=Reference&start=2010&end=2050&f=A&linechart=&sourcekey=0
[7] https://climenews.com/hogyan-elvezhetjuk-a-vilagveget
[8] https://www.quora.com/What’s-the-average-range-for-a-diesel-semi-truck
[9] https://www.forbes.com/sites/alanohnsman/2018/07/31/would-be-tesla-semi-rival-thor-gets-rolling-with-electric-ups-trucks/
[10] https://www.ecoliteracy.org/article/fossil-food-consuming-our-future
[11] https://www.scientificamerican.com/article/latest-ipcc-climate-report-puts-geoengineering-in-the-spotlight/
[12] https://www.world-nuclear.org/information-library/nuclear-fuel-cycle/nuclear-wastes/radioactive-wastes-myths-and-realities.aspx
[13] https://www.drawdown.org/solutions/food/regenerative-agriculture
[14] https://www.drawdown.org/solutions/food/managed-grazing
[15] https://en.wikipedia.org/wiki/Agricultural_land
[16] https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.KT
[17] https://www.guttmacher.org/fact-sheet/adding-it-up-contraception-mnh-2017
[18] http://www.un.org/en/development/desa/population/theme/rights/
[19] https://edition.cnn.com/2019/08/29/asia/south-korea-fertility-intl-hnk-trnd/index.html
[20] https://data.worldbank.org/indicator/SP.DYN.TFRT.IN

Hány embert képes eltartani a Föld?

Hány embert képes eltartani a Föld hosszútávon? A technokrata fantazmagóriák szerint akár 10 milliárdot is… Ám ha megpróbálunk a realitás talaján maradni, és az ökolábnyom-számítást vesszük alapul, akkor azt látjuk, hogy a jelenlegi egy főre jutó ökolábnyom (környezetterhelés) mellett kb. 4,5 milliárd ember élhetne a Földön fenntartható módon.[1][2] A globális egy főre jutó ökolábnyom ugyanis 2,75 gha/fő, az egy főre jutó biokapacitás (eltartóképesség) viszont csupán 1,63 gha/fő.[3] Az olvasó első gondolata biztos az, hogy „túl nagy” az emberiség egy főre jutó ökolábnyoma, és persze a fejlett társadalmak miatt. Bezzeg a szegény országok, ahol a lakosság nagy része nyomorog! Akik persze akkor sem élnének nagyobb lábon, ha megtehetnék, mert nekik ez így jó…

Fontos összefüggések:
Teljes Ökolábnyom = Népesség x Egy Főre Jutó Ökolábnyom
Teljes Ökolábnyom = Népesség x Fogyasztás x Hatékonyság

Ökolábnyom-nemnövekedés

Sokan nem tudják, de ugyanekkora egy főre jutó ökolábnyom mellett 60 éve még bőven belefértünk volna a Föld eltartóképességébe, mert akkor még feleennyien se voltunk, így több jutott egy emberre. Ráadásul az emberiség egy főre jutó ökolábnyoma 1973 óta nem nőtt. A nagyobb válságok idején (pl. olajválság, pénzügyi válság) kissé visszaesett, de aztán újra beállt a nagyjából 2,8 gha/fő szintre.[4] Ez nagyjából a brazil egy főre jutó ökolábnyomnak felel meg, illetve a magyar szint háromnegyedének.[5] Ez vagy azt jelenti, hogy hogy mi, magyarok, az osztrákok szegény szomszédai „túl sokat fogyasztunk”… Vagy azt, hogy a közel 50 éve állandó globális egy főre jutó ökolábnyom nem is olyan nagy, hisz még a miénknél is kisebb. (Aki szerint az előbbi, próbálja meg leszorítani az egyéni ökolábnyomát 1,6 gha alá, és miután megújuló energiával fűtött szalmabála házából otthonról dolgozó vegán minimalista lett, követelheti ugyanezt másoktól is).

A globális egy főre jutó fogyasztás persze nőtt az elmúlt évtizedek alatt, ám a technika fejlődése ellensúlyozta azt (pl. hatékonyabb termelés, energiatakarékos eszközök, stb.). Olyannyira, hogy a legtöbb fejlett országban már csökken a fejenkénti ökolábnyom (mint pl. az USA-ban vagy Németországban). Amit nem tudott ellensúlyozni a technika, az a népességrobbanás. A senki által nem kívánt, de mindenki életét megnehezítő népességnövekedést. Ennek az oka pedig az, hogy tabuként kezeljük a fogamzásgátlást, noha 1968 óta emberi jog.[6] A fejlett országokban többnyire hozzáférhető, és a nők használják is, ezért ott most nincs természetes népszaporulat. A szegény országokban viszont az eszközök, a tudás és a jogok híján még mindig zajlik a népességrobbanás – Főleg Afrikában és Indiában. Ez a gyarmatosítás legalattomosabb megnyilvánulása, hisz a túlnépesedés eleve szegénységcsapdába zárja a társadalmakat.

Globális egy főre jutó ökolábnyom és biokapacitás - TZM Magyarország
A globális egy főre jutó ökolábnyom és biokapacitás alakulása

Fenntarthatatlan szegény országok

Sokan azt sem tudják, hogy a szegény országok zöme a saját területükhöz mérve még így, szegényen, alacsony egy főre jutó fogyasztás mellett sem fenntartható. Például India egy főre jutó ökolábnyoma (1,2 gha/fő) elég alacsony ahhoz, hogy a globális egy főre jutó biokapacitás alatt maradjon (hurrá, éljünk úgy, mint az indiaiak!) Viszont annyira túlnépesedett az ország, hogy az ottani egy főre jutó biokapacitás még annál is alacsonyabb (0,4 gha/fő).[5] Ennél még a világ legszegényebb országának is nagyobb az egy főre jutó ökolábnyoma (0,48 gha/fő).[7]

Érdemes megemlíteni, hogy az emberi fejlettségi index (HDI) – ami az ENSZ által is használt mutatója annak, hogy mennyire élhető egy ország – korrelál az egy főre jutó ökolábnyommal.[8] Vannak országok, amik jóval alacsonyabb egy főre jutó ökolábnyom mellett tudnak ugyanakkora HDI-t produkálni, mint mások, ám egy bizonyos szint alatt ez egyszerűen nem megy. A HDI-nek négy szintje van (alacsony, közepes, magas, nagyon magas), és a legjobb kategóriában csak 3 gha/fő fölötti országok találhatóak (mint pl. hazánk). A „magas” kategóriát el lehet érni már 1,6 gha/fő mellett (pl. Srí Lanka),[9] ami biztató a szegény országok számára. Az viszont már kevésbé, hogy a jómódúak nemtörődömsége miatt még mindig nő a népességük, ezért egyre csökken az az egy főre jutó ökolábnyom, amit fenntarthatóság mellett elérhetnek (Srí Lanka nem fenntartható).[5]

A szegény országok fejlesztése kapcsán először is ebben kell segítenie az emberséges környezetvédőnek. A nemzések közel fele ugyanis még mindig a párok által nem kívánt.[10] Ez talán sokak számára meglepő, mert nem értik meg, hogy a gyerekért nem kell külön elmenni a boltba, mint egy új hűtőért. Épp fordítva; magától jön, és a pároknak folyamatosan meg kell előzni a fogantatását, kivéve, amikor készen állnak rá. És sajnos nem minden országban ingyenes a fogamzásgátló.

Globális teljes ökolábnyom és biokapacitás - TZM Magyarország
A globális teljes ökolábnyom és biokapacitás alakulása

Az emberiség bukása?

A globális egy főre jutó biokapacitás azóta csökken, mióta rendelkezésre állnak adatok.[4] Ez azért van, mert a teljes biokapacitás nem igazán nő, a népesség viszont annál inkább (mint láthattuk, az egy főre jutó ökolábnyom 1973 óta nem nőtt). Az adatok alapján a teljes biokapacitás 1960 óta kb. 30%-kal nőtt, a népesség viszont 150%-kal[2][4] – mindezt úgy, hogy igazából senki sem akarta, csak úgy megtörtént, mert nem foglalkoztunk a családtervezéssel.

A biokapacitás magától nem nőtt volna meg még ennyire sem; ez a növekedés mesterséges, ráadásul nem megújuló erőforrásokon alapul. (Mindez azt is jelenti, hogy az ökolábnyom-számítás túl optimista, vagyis még kevesebb embert tudna fenntartható módon eltartani a bolygó.) A két legfontosabb ilyen erőforrás a szénhidrogének, amiből műtrágyát gyártanak és a mezőgazdasági gépeket üzemeltetik, illetve a rétegvizek, amikkel öntöznek (vagy inkább csak öntöztek, ugyanis világszerte fogyóban van).

Az emberiség létszámának csökkenését valószínűleg ez utóbbi kritikus szintű fogyása fogja előidézni. Minden bizonnyal ez lesz az emberiség bukását okozó gőg (hubris). Amikor ugyanis az emberiség választás elé került, a családtervezés támogatása és a fenntartható visszavonulás helyett a további növekedést választotta, véges erőforrásokra alapozva.

Persze, a víztakarékosságra is vannak mindenféle világmegváltó ötletek, csak ezek vagy nem veszik figyelembe a termodinamika törvényeit, vagy nem a nyomorgó milliárdok pénztárcájára vannak szabva. Arról nem is beszélve, hogy amíg nő a népesség, addig minden egyéb téren tett erőfeszítés kárba vész… A legjobb, amit tehetünk, hogy gondoskodunk róla, hogy minél kevesebben, minél kevesebbet szenvedjenek – a fogamzásgátlás emberi jogának támogatása révén. A szegények érdeke itt egybeesik a jómódúakéval. Mert ha a természetre várunk, az nem csak 4,5 milliárdig fogja csökkenteni a népességet… és senki se higgye, hogy majd pont őt kíméli meg az élelmiszerár-robbanás, a járványok, a zavargások, és a háborúk!

A Növekedés Határai - TZM Magyarország
A növekedés határai


[1] https://www.footprintnetwork.org/about-us/our-history/
[2] https://data.worldbank.org/indicator/sp.pop.totl
[3] https://www.footprintnetwork.org/content/uploads/2019/05/National_Footprint_Accounts_Guidebook_2019.pdf (61.o)
[4] https://www.footprintnetwork.org/our-work/
[5] http://data.footprintnetwork.org/#/
[6] http://www.un.org/en/development/desa/population/theme/rights/
[7] https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_ecological_footprint
[8] https://www.footprintnetwork.org/2013/04/03/human-development-ecological-footprint/
[9] https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_Human_Development_Index
[10] https://www.guttmacher.org/fact-sheet/adding-it-up-contraception-mnh-2017