Nem a vertikális farmok fogják megmenteni a világot

A technokraták körében egy időben nagy népszerűségnek örvendett a vertikális hidroponikus vagy akvaponikus farmok koncepciója, mivel egy merész tanulmány szerint általuk drasztikusan lecsökkenthető volna a mezőgazdaság által elfoglalt terület aránya. Igen ám, csakhogy a tanulmány szerzője, Dickson Despommier foglalkozását tekintve mikrobiológus, aki nem igazán ért a mezőgazdasághoz és az energetikához. Egyszerűen csak feltételezte, hogy ezeknek az építményeknek az energiaellátását meg lehet oldani a tetejükre szerelt napelemekkel, de nem számolt utána.

Energiaigény és egyéb bökkenők

Bizonyára ismerős az adat, hogy a hagyományos mezőgazdaság sokszor több energiát pazarol el 1 egységnyi élelmiszer-energia megtermelésére (az USA-ban 7,3:1 az arány).[1] Ha ezt sokalltuk, akkor kapaszkodjunk meg, mert a vertikális hidroponikus farmok energiaigénye ennél egy nagyságrenddel nagyobb! A vertikális farmok (vertikális hidroponikus rendszerek) fajlagosan kb. 15-ször több energiát igényelnek, mint a hagyományos mezőgazdaság, elsősorban a (LED) világítás, és az épület klimatizálása miatt.[2]  Persze ezt meg lehet termelni napelemmel is, csak akkor sokkal több területet kellene lefedni velük, mint amekkora a szántóföld volt. Ne feledjük, a napelemek hatásfoka alig 20%, így a beiktatásukkal tehát legalább ötször több területre volna szükség pusztán ahhoz, hogy a növények fényhez jussanak!

Megjegyzés: Amikor arról írnak, hogy az emberiség teljes energiaigényét meg lehetne oldani azáltal, hogy napelemekkel fednénk le a Szahara alig 1 százalékát, akkor a vertikális farmokra való átállást nem számolják bele. A növénytermesztés jelenleg a teljes Földfelszínnek kb. 12 százalékát használja,[3] és a fentebbiek alapján ehhez legalább ötször akkora területet kellene kitapétázni napelemekkel, vagyis a 60 százalékát.

Ráadásul hidroponikus módon salátán, paradicsomon és egyéb zöldségeken kívül nem igazán gazdaságos egyebet termelni. A gabonák pl. egy négyzetméteren nem teremnek több kilónyit, mint a paradicsom, és nem lehet kéthetente betakarítani, mint a salátát. Ha így akarnánk gabonát termelni, egy vekni kenyér esetén csak az elektromos áram költsége $11 lenne![4] (kb. 3000 Ft)

A számok

Mégis mekkora területet kellene napelemekkel beborítani, hogy elegendő energiát termeljünk egy vertikális hidroponikus farmnak? Számoljunk egy kicsit! A vertikális farmok 1 négyzetméternyi termőterülete egy év alatt 3500 KWh energiát fogyaszt.[2] A hagyományos mezőgazdaságban ezt egyszerűen a Nap szolgáltatja, ám egy épületen belül ehhez mesterséges világítás szükséges. Egy 10×10 m alapterületű, 10 emeletes vertikális farm teljes termőterülete 1000 m2 lenne, vagyis évente összesen 3,500,000 KWh-t fogyasztana (3,5 GWh). Egyetlen ilyen toronyházhoz tehát egy 2920 kW-os napelemparkra volna szükség (magyar viszonyok mellett).[5] Ha a park napelemei 1,6×1 m-es, és 292 W (reális) teljesítményűek lennének, akkor 10.000 napelemre lenne szükség, melyek összterülete 16.000 m2 volna (16-szor nagyobb területigény). A vertikális hidroponikus farmok tehát az óriási energiaigényük miatt napelemeikkel együtt igazából jóval több helyet foglalnának, mint a mezőgazdasági területek.

Összehasonlításképp: Ha a hagyományos mezőgazdasági termelésben napelemekkel üzemeltetett elektromos traktort használnánk, akkor ahhoz csak 1067 négyzetméterre volna szükség (16.000/15).

Spekuláció és realitások

Egyesek azzal érvelnek, hogy a napelemeket elsősorban az épületek tetejére érdemes telepíteni. Ez így is van, ám a lakott területek, vagyis a rendelkezésre álló házterületek csupán töredéke a mezőgazdasági területeknek, szóval ehhez külön napelemparkok kellenének. Persze a napelemparkot tehetjük sivatagokba is, csak nem mindenhol vannak sivatagok (egyelőre). Ugyanakkor még a sivatagok sem teljesen élettelenek, így még ott is környezetpusztítást okoznánk a napelemparkok telepítésével. Akárhogy is, ezekhez a beruházásokhoz rengeteg nyersanyag kellene.

Amellett sem mehetünk el, hogy várhatóan pont nem a szegény afrikai országokban fognak ilyeneket építeni, ahol a legnagyobb problémát okozza az éhezés, és ahol még mindig tart a népességrobbanás. Ahol pedig háztartásonként egy villanyégő üzemeltetésére futja, ott valószínűleg nem fognak 100-szor több áramot pazarolni 1 egység élelmiszer-energia előállítására (15-ször többet, mint most). Egy EAG-ban persze elvileg nem lenne gond a költség, de az éhezés és az ökológiai összeomlás nem vár, így abban a rendszerben kell megoldani a problémákat, ami van, azokkal az eszközökkel, amik rendelkezésre állnak. Papíron jól nézett ki a vertikális farm, főleg egy laikus tollából, ám a kísérletek alapján úgy tűnik, nem ez fogja megváltani a világot.

A talajmegújító mezőgazdaság jóval ígéretesebbnek tűnik (a különböző válfajai a Project Drawdown-ban is előkelő helyen szerepelnek), természetesen azzal együtt, hogy a gyökerénél ragadjuk meg a problémát, és megállítjuk az egyébként senki által nem kívánt népességrobbanást (az emberi jogok felőli megközelítéssel).


Források:

[1] https://sustainability.emory.edu/wp-content/uploads/2018/02/InfoSheet-Energy26FoodProduction.pdf
[2] http://theconversation.com/food-security-vertical-farming-sounds-fantastic-until-you-consider-its-energy-use-102657
[3] http://www.fao.org/faostat/en/#data/EL (World; Share In Land Area; Cropland; 2016)
[4] https://spectrum.ieee.org/energy/environment/the-green-promise-of-vertical-farms
[5] https://napelem.blog.hu/2017/09/19/mennyit_termel_a_napelem

Hogyan tegyük rendbe a világot?

Hogyan tegyük rendbe - TZM

Hogyan tegyük rendbe a világot? Ki mit mond erről?

Egy biztos, a dolog rendkívül összetett, és rendszerszintű gondolkodást igényel. Mindenesetre itt lesz néhány fontos kezdeményezés, ami a maga nemében rendkívüli, ám ne feledjük, minderre együtt van szükség, ha meg akarjuk fordítani az összeomlás felé tartó trendeket, és egy jobb, igazságosabb, boldogabb világot szeretnénk teremteni. A Mozgalom még ennél is tovább megy, mivel a közösségi gazdálkodást nem tekinti a gazdasági fejlődés végpontjának; idővel kiválhat belőle az Erőforrás Alapú Gazdaság, ami a tudományos módszeren alapul, így önmagát fejleszti. A lényeg, hogy felismerjük: minden ember közös érdeke az életminőség fenntartható módon történő javítása. Ez a világmegváltás kulcsa.

Gazdaság

Leonardo DiCaprio: fogyassz hatékonyabban – mert az is csökkenti a hulladék mennyiségét és a szennyezés mértékét (pl. bioétel, bioműanyag, megújulók, stb.).[1]
Minimalista mozgalom: fogyassz kevesebbet – mert a boldogság úgysem a fogyasztásból, hanem az egészséges, szeretetteljes emberi kapcsolatokból fakad.[2]
Open source mozgalom: termelj hatékonyabban – mert így kevesebb energia fogy, és kevesebb hulladék keletkezik, ill. használjunk nyílt forrású dizájnokat.[3]
Nonprofit közösségi vállalkozások: termelj nonprofit alapon – mert a profit az emberek és a természet kizsákmányolására ösztönöz, ám tulajdonosként fizetést is adhattok magatoknak profit helyett.[4]
You and iCC: termelj karbonsemlegesen – mert ha a fenntarthatóságra törekszel, minden bizonnyal olyan termékeket és szolgáltatásokat vásárolsz, amik a legkevesebb káros hatást gyakorolják a környezetre, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátását. Számold ki saját, vagy vállalkozásod karbonlábnyomát, csökkentsd, redukáld nullára (közvetve), és győzd meg barátaidat, hogy tegyék ugyanezt.[5]

Társadalom

Nemnövekedés mozgalom: termeljünk kevesebbet – mert az szennyezéssel jár, ill. vezessük be az alapjövedelmet és a jövedelmi plafont az egyelőtlenség miatt.[6]
Positive Money: használjunk adósságmentes pénzt – mert a kamat társadalomellenes, és a törlesztéshez növekedni kell, ami növekvő környezetpusztítást okoz.[7]
The Equality Trust: osszuk el egyenlőbben (a pénzt) – mert mint kiderült, minél nagyobb az egyenlőtlenség, annál rosszabbak a társadalmi mutatók, azaz a jólét.[8]
Alfie Kohn: ne versenyezzünk – mert valójában nincs is előnye (sőt, a tanulást és a kreativitást kifejezetten hátráltatja), bőség mellett indokolatlan, ráadásul ha egy ország kiszáll a versenyből, akkor az államnak sem kell további hiteleket felvennie.[9]

Ökológia

Átalakuló Közösségek: alakítsunk helyi közösségeket – mert a közösség társadalmi és gazdasági erejére támaszkodva függetlenedhetünk a rendszertől.[10]
Közösségi Támogatású Mezőgazdaság: termeljük az ételt közösségi alapon – méghozzá lokálisan, mert így fenntarthatóbb, és biztosan egészséges.[11]
Vegán/Vegetáriánus mozgalom: együnk kevesebb húst – mert az állatok sok földterületet, kalóriát és vizet igényelnek (az állattartás etikai kérdéseket is fölvet).[12]
BOCS Civilizációtervezés Alapítvány: ne népesedjünk túl – mert erdőirtásához, talajpusztuláshoz, szűkösséghez, erőszakhoz és háborúhoz vezet, pedig ezeket szeretnénk elkerülni.[13] Ez a gazdag országok felelőssége, mert a szegény nőknek egyszerűen nincs pénze fogamzásgátlóra, vagy akadozik az ellátás, szóval a segélyszállítmányok mellé küldjünk fogamzásgátlót is! 😉

Érdemes megjegyezni, hogy bár a gazdaság a társadalom alrendszere, ami pedig az ökológia alrendszere, a Mozgalom egyik módszerről vagy szintről sem tartja úgy, hogy ha csak arra koncentrálnánk, akkor minden megoldódik. Nem mondja azt sem, hogy mindenki végletekig menően kövesse az összes itt idézett módszert. Egy példa: az állattartás ökológiai hatásának ismeretében van, aki vegetáriánus lesz, van aki csak a marhahúsról szokik le, és persze van, aki egyáltalán nem változtat étkezési szokásain. Ez alapvetően nem is gond, mivel szerencsére nem a veganizmuson áll vagy bukik az ember, és a földi élet sorsa (és ez egyenként igaz a többire is). Ugyanakkor minél többet minél inkább magunkévá teszünk, és ezekről másoknak is beszélünk, ill. példát mutatunk, annál könnyebb dolgunk lesz az elkövetkező évtizedek során (és persze gyermekeinknek). Saját, ill. közösségünk élete szempontjából már az is sokat számít, hogy elkezdünk komposztálni, vagy létrehozunk egy közösségi kertet, netán megegyezünk a városvezetéssel, hogy inkább gyümölcsfákat ültessenek a közterületeken. Alapvetően nem azon múlik a siker, hogy mint egyén, háztartás vagy közösség konkrétan miből mennyit fogyasztunk, és mit hogyan szervezünk helyben, hanem hogy ezeket az összefüggéseket minél több emberrel megértessük, arra biztatván őket, hogy ők is beszéljenek erről másokkal (pozitív kommunikációval, a közös érdekre alapozva). A cél, hogy minél előbb elérjünk egy kritikus tömeget, ami a szociológiai kutatások alapján kb. 10%.[14]

Források:
[1] https://www.youtube.com/watch?v=B4X8P_x2AbQ
[2] https://www.ted.com/talks/graham_hill_less_stuff_more_happiness?language=hu
[3] http://www.ted.com/talks/yochai_benkler_on_the_new_open_source_economics?language=hu
[4] http://www.inspi-racio.hu/index.php/koezoessegi-vallalkozas/koezoessegi-vallalkozas-fejlesztes/mi-a-koezoessegi-vallalkozas
[5] http://youandicc.com/?lang=hu
[6] http://epa.oszk.hu/01700/01739/00085/pdf/EPA01739_eszmelet_2013_100_tel_mell.pdf
[7] http://positivemoney.org/
[8] https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu
[9] http://www.alfiekohn.org/article/case-competition/?print=pdf
[10] http://kozossegek.atalakulo.hu/
[11] http://tudatosvasarlo.hu/cikk/kozossegi-mezogazdasag-peldak-europabol-es-itthonrol
[12] http://www.vrg.org/nutshell/vegan.htm
[13] http://bocs.eu/
[14] https://www.sciencedaily.com/releases/2011/07/110725190044.htm